Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez
röntgendiffraktométeres vizsgálat (JÖZSA et al., 1985), mind a mikroszondás elemzés - Pb, S tartalom - alátámasztja. A RAINCSÄK által makroszkóposán leírt cerusszitot (JÖZSA et al., 1905) sajnos nem találtuk, pedig bizonyára nem lehetett jelentéktelen mennyiségben, ha többféle habitusú mm-t meghaladó kristályokról is említést tesz. Sajnos állítását nem támasztja alá semmilyen műszeres vizsgálattal. Ugyanígy galenit mállásterméke lehet a JÓZSA et al., (1985) jelentésben röntgendiffraktométeres vizsgálat alapján 3 PbO.H^O elnevezésként említett fázis is, melynek pontosabb identiflkálása további vizsgálatokat igényelne. A szfalerlt bomlásából származó, az anglesithez hasonló szöveti megjelenésű, Zn és S tartalmi! fázis - mely a paragenezis és a genetika alapján valamely Zn-szulfát tel lehet azonos - további vizsgálatokat igényel. Az ércásványokat kísérő ásványok közül leggyakoribb a kalcit és a sziderlt. A kalcit fehér vagy víztiszte lapos, a (0112) forma által határolt romboéderek, illetve a (01Î2) és (lOTo) formák által határolt ágyupát termetű kristályok képében figyelhető meg. A sziderlt sárgás, mm-es, néha hajlottlapú romboéderekben található. Ennek pontos meghatározását a röntgendiffraktométeres vizsgálat és a mikroszonda elemzés tette lehetővé. A kvalitatív elemzés benne legnagyobb mennyiségben Fe-t jelzett, emellett ennél kevesebb Mn és még kisebb mennyiségben Ca volt kimutatható. A Fe/Mn arány 6/1 és 3/1 között változik. A sziderlt tehát magas Mn tartalmú, így legpontosabb elnevezése: Mn-sziderit. Mg-ot egyik általunk vizsgált karbonát ásványban sem találtunk. Nemcsak itt, hanem a hegycsoport más karbonátjaiban sem fordul elő vagy csak minimális mennyiségben a Mg, ezért kértlőjelezhető meg BAOINSZKY (1986) és SZAKÁLL (1986) dolomit említése a telérkitöltés ásványai között. A Mn-sziderit mállásából képződhetett a telérkitöltésben helyenként fekete kéregként, földes halmazokként, illetve dendritekként megfigyelt - a mikroszonda elemzés alapján csak Mn tartalmú Mn-oxid (vagy Mn-oxid-hidroxid). Pontos Identifikálása nem történt meg. A Badinszky (1986) által említett rendeltet nem találtuk meg, de megjelenésének semmi akadálya nincs. A kvarc a kitöltések jellemző ásványa. Néhány mm-es, zömök oszlopos kristályai lapokban szegén ek, magunk csupán a (10Î0), illetve a (10Î1) forma lapjait figyeltük meg rajtuk. A Józsa et al. (1985) által említett magnetittel nem találkoztunk. A Karancs-hegy kőfejtőjének ércteléreiben felismert ásványtársulás ásványtani szempontból igen figyelemreméltó. Egy mezo-epitermás eredetű, pol Ímetellikus paragenezis jelenik meg hazai viszonylatban érdekes mállást jelenségekkel. A terület - figyelembe vév« a felérek változatos és gazdag elemösszetételét, illetve a lelőhelytől nem messze az adulár megjelenését feltétlenül további kutatást igényel. Szfalerit, ilmenit, hornblende, cirkon Nagylóc-Zsunypusztáról. A közigazgatásilag Nagylóchoz tartozó Zsunypusztán, a Zsunyi-p. völgyében lévő dioritporfirt feltáró kőfejtő érdekes üre^kitöltŐ ásvány társulást rejt magában. A kőfejtővel kőzettani szempontból is foglalkozó jelentés (FORGO, 1975)' közelebbről nem említi a kőzetekben található hólyagüregek ásványait. A kőfejtő dioritporfirjában nem gyakoriak a hólyagüregek, nagyságuk is kicsi. Általában cm alattiak, igen ritkák a több cm-t elérő méretűek. Azok is legtöbbször lapítottak. A bennük előforduló ásványok igen aprók, csak kivételes esetben közelítik meg a fél cm-t. Képződésük szerint kétféle típusba sorolhatók, amint azt már más hazai intermedier vulkánitokban is megfigyeltük (SZAKÁLL 1989, 1991). Egyik részük hipotermás körülmények között, magasabb hőmérsékleten jött létre, ennek a társulásnak jellegzetes tagjai a kőzetalkotó ásványok. Másik részük alacsony hőmérsékleten, epltermás körülmények között képződött és Jellemző ásványai karbonátok, iletve SIO2 változatok. Vizsgálataink a következő ásványfajokról adnak tanúbizonyságot: a 34
