Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Vizslán, T.–Szentgyörgyi, P.: A Sajó–Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

Coccothraustes coccothraustes: Az erdőfoltok ritka fészkelője, télen lakott területeken is gyakran látható. Költ: 3, 7, 11, 17, 33, 39. Carduelis chloris: Gyakori fészkelő az erdőkben és lakott településeken is. Carduelis carduelis: Gyakori fészkelő elsősorban a folyók melletti és lakott területi fasorokban. Carduelis spinus: Kisebb csapatokban átvonuló. Carduelis cannabina: Elég gyakori fészkelő a bokrosokban, télen nagyobb csapatokban látható a gazosokban. Carduelis flammea: Adata: 25 - 1987. március kis csapat (Pásztor A.). Serinus serinus: Rendszeres, gyakori költő elsősorban a lakott területeken. Pyrrhula pyrrhula: Gyakori téli vendég. Fringilla coelebs: Fás részek gyakori fészkelője mindenütt. Fringilla montifringilla: Ritka téli vendég. Emberiza citrinella: Gyakori fészkelő az egész területen a fás t iniistßriilßtpkpn Emberiza calandra: Költ: 25 (BELENCSÄK L. - ZOMBOR В.). Emberiza schoeniclus: A Sajó mentén és a kisebb nádasokban téli vendég. MAMMALIA Erinaceus concolor: Elsősorban lakott területek környékén és bokros erdőkben gyakori: 2, 12, 21, 25, 33, 38, 46. Talpa europaea: Az erősen nedves biotópok kivételével gyakori. Sorex araneus: Nedves árnyékos élőhelyeken éi a leggyakoribb cickányfaj. Lelőhelyei: 1, 2, 12, 21, 33, 43. Sorex minutus: Élőhelye az előző fajéval egyezik meg, de ritkább abundanciája az előző fajénak kb. 1/5-e. Lelőhelyei: 1, 2, 12, 43. Crocidura suaveolens: Nem ritka, a két Crocidura faj a szárazabb helyeket részesíti előnyben ез gyakran megfigyeltük emberi településeken is. Lelőhely: 1, 2, 12, 15, 20, 21, 33, 35, 43. Crocidura leucodon: Valamivel gyakoribb mint az előző faj, de helyenként Kazincbarcika, Sajókeresztúr - ritkábbnak találtuk. Lelőhelyei: 1, 2, 12, 21, 33, 43. Myotis blythi oxygnathus: Sajókazán (29) - 30 pd-t, Mucsonyban (21) - 1 pd-t találtunk, mindkét helyen a templontoronyban. Plecotus austriacus: A területen ritkának találtuk, lelőhelyei: 15, 21, 33. Nyctalus noctula: Ddulakó faj, a kazincbarcikai Sajó szakasz (17) mellett figyeltük meg néhányszor. Eptesicus serotinus: Kazincbarcikán (12) az épületek réseiben nagy számban él és itt is telel (Babits, Csokonai, Lenin, Mikszáth, Szabó L-. út stb.). Templomokban is megtaláltuk: 12, 25, 35. Vespertilio murinus: Hazánkban ritka denevérfaj, a Boldván (2) gyűjtött gyöngybagoly köpetekből 3 példány maradványa került elő. Lepus europaeus: Elsősorban a mezőgazdasági területeken él, még elég gyakori, de száma csökken. Apodemus sylvaticus: Nem gyakori, lelőhelyei: 1, 2, 33, 43. Apodemus flavicollis: Ritka: 1, 2, csak köpetekből került elő l-l példánya. Apodemus microps: A leggyakoribb erdei egér: 1, 2, 12, 33, 43. Elsősorban erdőszéleken, és réteken él. Apodemus agrárius: Gyakori: 1, 2, 12, 21, 27, 33, 43, 46. Nedvesebb réteken, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken és lakott településeken találtuk. Micromys minutus: Nem ritka, de kis számban él: 2, 12, 33, 35, 43. Mus musculus spicilegus: Lakott helyeken mindenütt gyakori. Rattus norvegicus: Lakott területeken gyakori. Cricetus cricetus: A mezőgazdasági területeken elég gyakori. Ondatra zibethica: A Sajó ез holtágai mellett nem ritka, de a kisebb patakoknál is megfigyeltük: 13, 17, 20, 27, 34, 40. Arvicola terrestris: Vizek mentén ártereken elég gyakori. Pitymys subterraneus: Ritka, lelőhelyei: 2, 43 - csak köpetekből került elő 4 ill. 3 példány. Microtus arvalis: A leggyakoribb rágcsáló, réteken mezőgazdasági területeken mindenütt közönséges. Vulpes vulpes: Gyakori elsősorban erdőkben él, táplálkozni a lakott 207