Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Bánkuti, K.: Érsekvadkert környéke Odonata faunája

Somatochlora metalllca (VAN OER LINDEN, 1825): 1988.06.09., 6(6+0), BK; 1988.07.29., 1(1*0), BK. Libellula depressa LINNÉ, 1758: 1988.05.27., 1(1+0), BK. Sympetrum sanguineum (MÜLLER, 1764): 1988.07.29., 3(3+0), BK. LARVA Coenagrion ornatum (SÉLYS-LONGCHAMPS, 1850): 1988.05.31., 5(3+2), BK; 1990.05.10., 18(12 + 6), BK; 1990.05.31., 12(5 + 7), BK. Coenagrion puella (LINNÉ, 1758): 1988.05.31., 1(0 + 1), BK. Libellula fulva MÜLLER, 1764: 1990.05.31., 1(1+0), BK. EREDMÉNYEK Az Érsekvadkert melletti három biotópban folytatott szitakötő gyűjtések eredményeképpen összesen 32 fajhoz tartozó, 2316 szitakötő (1580 imágó és 736 lárva) faunisztikai adatait rögzíti dolgozatom. Ezek részletesebb megoszlását az 1. és 2. sz. táblázat mutatja. Faunisztikai szempontból néhány faj előfordulása mindenképpen figyelemreméltó, ezeket az alábbiakban röviden ismertetem. A coenagrion scitulum faunánkban szórványos előfordulású, bár az utóbbi időkben adatai gyarapodnak. Lárvája állóvizekben fejlődik, s bár ezideig itteni kifejlődése nem bizonyított, feltehetően a tó lakója, erre enged következtetni az imágók viszonylag nagy száma, valamint az, hogy párzó, tojásrakó példányokat is megfigyeltem. Rokona, a Coenagrion ornatum faunánkban ugyan gyakoribb, Európa jelentős részében azonban jóval ritkább. Lárváját a hazai irodalom mint ismeretlent említi STEINMANN (1964), s az európai határozók kulcsaiból is hiányzik, annak ellenére, hogy 1969-ben leírták (HEYMER-PLATTNER, 1969). Újabban az ország nyugati peremvidékéről került elő AMBRUS^BANKUTI-KOVÄCS (1992). A Lókosban és a Vadkerti-patakban egyaránt tenyészik, mindkét élőhelyen igen nagy számban. A Vadkerti-patakban exuviumai mellett különböző fejlődési stádiumú élő lárvákat, valamint kibújást is sikerült megfigyelni. Ugyancsak figyelemreméltó a Lőkos-patak masszív Gomphus vulgatissimus populációja, mely az élőhely igazi értékét jelenti. Az utóbbi évtizedekben ugyanis az egyre nagyobb mérvű vízszennyezés hatására a Gomphidák jelentős visszaszorulása figyelhető meg egész Európában (van T0LL-VER00NK, 1988). Az Anax parthenope szórványosan előforduló szitakötőnk, a középhegységből roppant kevés adata ismert, a Vadkerti-tónál egy hím példányt jegyeztem fel. Ugyanebbe a gyakorisági kategóriába sorolják hazánkban az Epitheca bimaculata-t, mely kis számban, de renszeresen tenyészik a tóban. Imágóit eddig még nem sikerült itt megfigyelni, exuviumait viszont 1988-ban és 1990-ben is gyűjtöttem. Magyarországon az utóbbi években erősen feldúsultak az eddig igen ritkának ismert .Somatochlora metallica faunisztikai adatai. Lárváját a Nyugat-Dunántúl számos pontjáról sikerült kimutatni (AMBRUS-8ÄNKUTI-K0VÄCS, 1992), s a Lókos- és Vadkerti-patak faunájának is állandó képviselője a faj. Utóbbi helyen imágói meglehetősen nagy egyedszámban fordulnak elő, de exuviumait csak a Lókos szegélynövényzetében gyűjtöttem, s ugyanitt kibújó példányokat is találtam. Említést érdemel még a Libellula fulva, mely mindhárom vizsgált élőhelyen tenyészik, azaz a lárva egyaránt képes álló és folyó vizekben kifejlődni. IRODALOM AGUILAR, J. d' - 00MMANGET, J.-L. - PRÉCHAC, R. (1986): A field guide to the dragonflies of Britain, Europe and North Africa. Collins, London: 1-336. AMBRUS, A. - BÄNKUTI, K. - K0VÄCS, T. (1992): A Kisalföld és a Nyugat-Magyarországi peremvidék Odonata faunája, in print. ASKEW, R. R. (1988): The dragonflies of Europe, harley Books, Martins: 1-291. B4NKUTI, K. (1986): Rétság környékének szitakötő (Odonata) faunája. Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 11:21-30. BENEDEK, P. (1965): Adatok a Tapolca-patak és környéke rovarfaunájához. I. Szitakötők - Odonata. Fol. Ent. Hung. 14: 175-183. 161