Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Vojtkó, A.: A Délnyugati Bükk dolomitnövényzetének előzetes vizsgálata
Fol. Hist-nat Mus. Matr., 17: 139-150, 1992 A délnyugati Bükk dolomitnövényzetének előzetes vizsgálata VOJTKÓ András ABSTRACT: (Preliminary study of the dolomite vegetation of the southwestern part of BUkk Mountain.) The preliminary study describes the dolomite vegetation of the southwestern part of BUkk Mountain - it gives the phytocoenological characterization of two forest (Seelerio hungaricae - Quercetum, Cotino - Quercetum) and two grassland communities (Caricetum humilis, Seslerietum heuflerianae - hungaricae). The ratio of submediterran species is surprisingly high wich is unique in the Northern Hungarian Central Range. Among the scarce species we can find are Daphne Bneorum, Sesleria heufleriana ssp. hungarica, Cirsium pannonicum, Asyneuma canecens. The examined communities are rich in orchids (e.g. Cypripedium calceolus, Limodorum abortivum, Gymnadenia conopea, G. odoratissima, Epipactis atrorubens, E. helleborlne, Cephalanthera longifolia, C. damasonium, Platanthera bifolla, Orchis purpurea). This paper is completed with IB coenologlcal samples. A dolomit alapkőzet alárendelt szerepű a BUkk hegységben a triász mészkőtömbhöz képest, így jelentősége különleges sajátosságaiból adódik. A kőzet geomorfológiai tulajdonságai révén olyan mikroklímát alakít ki, amely nehezen engedi beerdösUlni a dolomit lejtőket. A déli-délnyugati oldalakon ennek következtében páratlan fajgazdaságű, szubmediterrán jellegű nyílt és zártabb gyepek uralkodnak, váltakozva bokorerdő és tölgyes foltokkal. Az Északi-Középhegységben még nem történtek vizsgálatok a dolomitnövényzetre vonatkozólag, csupán utalásokat találhatunk (SUBA et. al. 1982, BAKALARNÉ et. al 1982-83) a Cypripedium calceolus termőhelyjellemzése kapcsán. Ezt a hiányt felismerve kezdtünk vizsgálatokat a Oéli-Bükkben: a Várhegy-Csákpilis és Miklős-begy-Keréktörő-hegy dolomltnövényzetén. Részleges eredményként két, a BUkk hegységből eddig még nem említett növénytársulásra hívjuk fel a figyelmet: Cotino-Quercetum pubescentis, Seslerietosum hungaricae (bükkense), Seslerio-Quercetum pubescenti-petraeae. EREDMÉNYEK Amikor elkülönült az Északi-Középhegységben előforduló kontinentális bélyegeket viselő karsztbokorerdők (Ceraso-Quercetum pubescentis) cönológiai helyzete (JAKUCS-FEKETE 1957), megoldottnak tűnt a Bükk hegység ilyen jellegű társulásainak problémája is. Azokat a hegység déli részén előforduló formációkat, melyek több szubmediterrán elemet is tartalmaztak, cotinetosum subasszoclónak tekintették. A helyzetet nehezíti, hogy Időközben olyan növényegyüttesek váltak ismertté, melyek a dunántúli dolomithegyek növényzetével rokonítható Összetételűek (SUBA et.al. 1982). Tájékozódó jellegű cönológiai értékelés megerősíti JAKUCS (1958) álláspontját, miszerint a Dunántúli-Középhegységben endemikus Cotino-Quercetum pubescentis kiterjedésében eljut a Bécs környéki dombokig, valamint Nyuget-Szlovákia hegyeiig (seslerietosum variae). így e társulás Északi-Középhegységbeli előfordulása várható volt, és ez be is igazolódott. A dunántűli (coronilletosum or balatonicum) és a szlovákiai (seslerietosum or praecarpaticum) karsztbokorerdők cönológiai értékelését összehasonlítva a Bükk hegységi mintával elenyésző különbséget kapunk (1. ábra). Flóraelemekben természetesen különböznek ezek a földrajzi variánsok. Cotlno-Quercetum pubescentis seslerietosum hungaricae jellemző fajai: Cotlnus coggygria, Sorbus aria, Viburnum lantana, Carex humilis, Seslerie heufleriana ssp. hungarica, Genista pilose, Anthericum ramosum, Teucrium montanum, Daphne cneorum, Gymnadenia odoratissima. Flóraelem összetételében a szubmediterrán elemek aránya a legnagyobb (2. ábra), amely páratlan az Északi-Középhegységben. 139
