Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)
Krolopp, E.–Varga, A.: A Pomatias elegans (O. F. Müller, 1774) újra felfedezett lelőhelye (Mollusca: Pomatiasidae)
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 16: 95-103, 1991 A Pomatias elegáns ( O.E MÜLLER, 1774) újra felfedezett hazai lelőhelye (Mollusca: Pomatiasidae) KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (The rediscovered locality of the Pomatias elegáns /O.F.MlJLLER 1774/.) Authors relate the rediscovery of the forgotten respectively doubted locality of Pomatias elegáns- at Bérbaltavár (SW-Transdanubia) . They sum up the bibliographical data in chronological order and point out, the species lives at Tihany peninsula, in the vicinity of Zákány and ûrtilos along the Drava and at Bérbaltavár. The occurrence at Visegrád is treated by them only as a possibility. 14 Holocene and 3 Pleistocene localities are recited •by authors. Their work is complemented by maps, and the anatomical investigations of the populations of Bérbalatvár and Tihany. A Pomatias elegáns hazánk egyik legritkább csigája. Élő példányai a "térképkötet" (PINTER - RICHNOVSZKY - S. SZIGETHY 1972) adatai szerint csak Örtilos és Zákány környékéről, valamint a Tihanyi-félszigetről ismertek. Az irodalom alapján azonban számos olyan előfordulásról tudunk, amelyek arra mutatnak, hogy a faj a közelmúltban több helyen is élt Magyarországon. Mivel ezeket az adatokat az egyes szerzők nem egyszer különböző módon értékelik, tanulságos azokat időrendi sorrendben áttekinteni. SCHAFARZIK F. közli, hogy a Pomatias elegáns üres házait tömegesen találta Esztergom megyében, Sátorkó-pusztánál (ma Esztergomhoz tartozik), olyan helyen, amely az üledék alapján korábban mocsaras terület lehetett (SCHAFARZIK 1883). Az első recens adat SZÉP Rezsőtől származik, aki megemlíti, hogy a Nemzeti Múzeumban FRIVALDSZKY által Baltaváron gyűjtött fosszilis anyagban olyan Pomatias elegáns példányokat látott, amelyeknek héja nemrég, esetleg csak néhány hónapja elpusztult állatoktól származott (SZÉP 1891). A«Faunakatalógusban CSÍKI (1902), WEIS A. adatai alapján a Balaton környékéről (Fenék, Tihany, Balatonudvari) sorolja fel a fajt, maga WEISS (1903), LÓCZY gyűjtéseiből "a Balaton Ny-i partján Fenéknél, mocsarak a tihanyi félszigeten, régi halastó Balatonudvarin" megjelölésű helyekről közli. KORMOS (1905) kétli, hogy a faj hazánkban élve megtalálható. Későbbi munkájában (KORMOS 1911) Légrád és Zákány mellől említi recens példányait (csak az utóbbi hely tartozik a mai Magyarországhoz). Megerősíti WEISS (1903) adatát Tihany és Kisapáti környékére vonatkozóan, de megjegyzi, hogy ezek nem élő, hanem fosszilis vagy szubfosszilis példányok. Utal rá, hogy korábbi, Visegrádra vonatkozó adata (KORMOS 1906) úgy látszik, téves. Ugyanakkor KORMOS (1912) közli a vértesszőlősi pleisztocén édesvízi mészkőből származó és K0CH A. által még 1886-ban gyűjtött 2 példányát a fajnak (ez az anyag a Földtani Intézet gyűjteményében ma is megvan). A későbbiekben SCHLESCH, H. foglalkozott a Pomatias elegáns magyarországi előfordulásaival. Első közleményében (SCHLESCH 1929a) a korábbi adatok felsorolása mellett megemlíti, hogy ROTARIDES a tihanyi Fehérparton 1924-ben a faj élő egyedeit találta. KOCH vértesszőlősi példányait tévesen Tata lelőhellyel közli. Még ugyanebben az évben WAGNER-re hivatkozva kiegészíti adatait Tihany: Cypriánforrás. Budapest - Rákos, Visegrád és Balf lelőhelyekkel (SCHLESCH 1929b). WAGNER dolgozatából (1929) kitűnik, hogy élő Pomatiasokat csak a Cyprian-forrás környékén talált. SCHLESCH-nek egy újabb munkája (1930) WAGNER közlésére hivatkozva Ócsa és Oabas közti holocén előfordulást említ. Maga WAGNER egy későbbi dolgozatában foglakozik a Pomatias elegáns magyarországi elterjedésével (WAGNER 1938a). A korábbi előfordulási adatok felsorolásán túl megemlíti, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban ezeken kívül Magyarországról még Esztergomból (=Sátorkő-puszta, alluvium), Tapolcáról és Baltavárról (szubfosszilis) vannak példányok.
