Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)

Dulai, S.–Vojtkó, A.: Az egerbaktai tőzegmohásláp állapotfelmérése összefüggésben az ökológiai adottságokkal

AZ EGERBAKTAT KIS-TÓ MIKROKLÍMÁJA A terület éghajlata és az idevonatkozó adatok A Föld klímájának ma használatos felosztása TREWARTHA nevéhez fűződik. E felosztás elsősorban a hő- és a vízellátottságot veszi figyelembe. Л leíró osztályozási módokhoz tartozik. Szemelőtt tartja a növényzeti zónákat is. Magyarország éghajlata TREWARTHA rendszerébe a következőképpen illeszthető: D. Hűvös mérsékelt éghajlatok D/l. Nedves kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal. Ezen a területen a nyár hosszú (min. 3 hónap) középhőmérésklete nem kissebb 18 С -nál. A fagypont alatti középhőmérsékletű hónapok száma háromnál nem több. Az évi hőmérséklet-ingás jelentős, a négy évszak élesen elkülönül. A csapadékellátottság közepes, nagyobb része a nyári félévben hull. Л téli csapadék egy része hó, ez azonban általában kevesebb, mint a téli csapadék összmennyiségénok fele. Л csapadék mennyisége évről-évre jelentős mértékben változhat. A szárazsági index választóvonala ezen a területen halad keresztül, így zónánk átmenet a száraz és nedves éghajlatú területek között. A Hevesi-hát területére vonatkozó adatnkat az alábbiakban közöljük! (Az ismertetésnél az általunk súlypontozni tan vizsgált három éghajlati elemre szorítkozunk. Ezek a hőmérséklet, a levegő víz-gőz tartalma és a csapadék.) Az adatok PÉCZELY: Klimatológiai (Szeged 1979) c. munkájából származnak. Évi knzéphőmérséklet: 8-9 °C januári középhőmérséklet ; -3, -4 П « Júliusi középhőmérséklet.- 19-2П С A hőmérséklet évi közepes ingása: 2П-22 С Téli napok száma: 35-40 (T közép max. 0 П Fagyos napok száma: 120-130 (hőmérsékleti mélypont 0 C) Nyári napok száma: 65-70 (T közép max. 25 С) Relatív páratartalom: januárban 85-90 \ júliusban 65-70 \ Az abszolút páratartalom a nyári hónapokban magasabb) Évi csapadékmennyiség: 550-600 mm. A csapadék maximuma május és július közé esik. Határozott másodlagos maximum mutatható ki október és november táján. A legkevesebb csapadék januárban hull. Ennek egy része hó. A területen a csapadék nagyon változatos éghajlati elem. Évről-évre jelentős eltéréseket mutathat. A mérések időpontja, a mérőállomások felszerelése és elhelyezése, adatfeldolgozás A mikroklíma vizsgálatokat 1987. július l-jén 0 órától július 31-én 24 óráig végeztük. Л mérések minden nap óránként történtek (hőmérséklet, relatív páratartalom). Ezen kívül 7 órakor leolvasásra kerültek a minimumhőmérők, 19 órakor pedig a maximumhőmérók. A csapadék mennyiségét naponta mértük. Az adatok leolvasása mindhárom állomáson ugyanazon időpontban történt. A direkt sugárzástól való védelmet árnyékolással biztosítottuk. Vizsgálataink során három mikroklímaelemt mértünk (hőmérséklet, relatív légnedvesség, csapadék). A hőmérséklet mérése három mérési szinten történt. A mérési szintek magassága az összes állomáson megegyezett (2 m, 20 cm, 5 cm). Mindhárom magasságban minimum- és maximumhőmérő is működött. A talajhőmérsékletet -2, -5, -10, -15, -20 cm-es szinteken mértük felszíni talajhőmérőkkel. Az állomásokon az Assmann-féle aspirációs készülékekkel a levegő relatív páratartalmát mértük. Erre szolgáltak a hajszálas higrométerek is. A csapadék mérésére a központi állomáson elhelyezett Hellmann rendszerű csapadékmérőt használtuk, ügyelve arra, hogy a mérőtől számított 45-os csúcsszögű fordított kúppaláston belül ne legyen zavaró tényező, mely a mérés pnntnsságát befolyásolhatná. A kutatási területen három állomást működtettünk. Ezek a területen ÉK-DNy-i irányban helyezkednek el, egy képzeletbeli függőleges sík mentén (2. térkép). Tengerszint feletti magasságuk - követve a domborzat változásait - eltérő volt, de a magasságkülönbségek nem jelentősek (4. ábra). A legalacsonyabban a láp központi állomását helyeztük el (280 m). 49