Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)

Molnár, J.: Emlékezés Bugát Pál halálának 125. éves évfordulójára

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 7-10, 1990 Emlékezés Bugát Pál halálának 125* éves évfordulójára MOLNÁR József Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: The course of life, the scientific activity, and the relations to Gyöngyös of Pál Bugát (1793-1865) doctor of medicine, chief medical officer of the Hungarian War of Independence in 1840/49, the creator of the Hungarian medical language is produced by author in his paper. Bugát's collection of natural science is kept by the Mátra Museum, Gyöngyös. SZÁRMAZÁS Az 1770-es évek elején egy Halászon (ma Gyöngyöshalász) született jobbágy fiatal a "városba" kerül és Gyöngyösön magyar szabóságot tanul. 22 éves korában, 1783. július 1-én Bukat János (Bukat A. Johann, nevét k-val írta) a gyöngyösi Szent Bertalan templomban házasságot kötött a 18 éves Balogh Teréziával (Teresia Baloghi). Gyermekük Bugát Pál 1793. április 12-én született (az Alsóvárosi Plébánia keresztek anyakönyvéhen Paulus Antonius néven bejegyezve, apja neve "K"val írva) a város szélén levő kis házukban. Bugát Pál szülőháza a róla elnevezett utca 8 sz. alatt volt, nem messze a ma Gorkij (valamikor Országút) utcai autó szerviztől, ma már nincs meg, mert 1972-ben a Mérges úti lakótelep építésekor lebontották. ÉLETÚT A jobbágyszármazású szülők szerették volna, ha jóeszű fiúk több lesz mint egy "mesterember", ezért az elemi iskola elvégzése után a helyi ferences gimnáziumba íratták be - itt az első tanulók között volt, majd 1807-től a bölcsészetet Eger-, ben végezte. 1811-1816 között Pesten az egyetemen orvossá tanult, majd a latin nyelvű doktori értekezése elkészítése után, 1818. december 21-én orvosdoktorrá avatták. 1820-ban szemész mester lett, 1822. június 21-én felvették az orvosi kar tagjai közé. Közben több éven át tanársegéd az egyetemen. 1823. augusztus 30. - 1824. február 24. között Bakabánya királyi bányaváros (ma Pukanec, Csehszlovákia) tiszti főorvos, ezután rövid ideig az orvosi kar jegyzője Pesten, 1B24. április elejétől 1824. október 4-ig Selmec és Bélabánya (ma Banska, Stiavnica, Banska Béla, Csehszlovákia) főorvosa. 1824. október 5-től a pesti egyetem élettankór - gyógytan és a gyógyszertan tanára 1849. május 25-ig. (Közben az orvosi kar dékánja is.) 1849. május 26-tól a Szemere kormány kinevezi a Belügyminisztériumba áthelyezett polgári és egészségügyi osztály igazgató tanácsnokává, és az ország főorvosává, mely tisztségét a szabadságharc leveréséig betöltötte. Ezután, hogy az azonnali megtorlást elkerülje hazajön Gyöngyösre és a ferencrendiek kolostorában a rendfőnök első emeleti szobájában tartózkodik 7 héten át. 1850-ben a szabadságharcban való részvétele miatt egyetemi tanári állásától és még nyugdíjigényétől is megfosztották. Ezután már csak nyelvészeti és tudományos munkásságot folytat egészen haláláig,' - 1865. július 9-ig. Pesten temették el. Életrajzából még annyit, hogy 1828-ban feleségül vette Almay Erzsébetet, gyermekeik nem születtek, de felnevelt 6 árva csángó gyermeket. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én tagjai közé választotta. •1841-ben megállapította a Természettudományi Társulatot (a TIT: elődjét), melynek 4 évig elnöke, 4 évig alelnöke volt és 1860-1864 között újból elnöke, melyről gyengülő egészsége miatt mondott le. 7