Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)
Krolopp, E.–Varga, A.: Az Alpokalja malakológiai kutatásának adatai
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 77-98, 1990 Az Alpokalja malakológiai kutatásának adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (Data nf malacological researches in the Alpokalja area.) This paper summarizes the malacological data from the Alpine foothills area called Alpokalja (Praenoricum) . The finds published and/or stored in public collections are treated here by localities arranged in groups according to the UTM-squares. 152 species had become known from the area. Az Alpokalja egyike hazánk legváltozatosabb tájegységeinek. Ennek a területnek tervszerű természettudományos kutatása 1976-ban kezdődött, az "Alpokalja természeti képe" program megindításával. Természetesen korábban is folyt a terület alkalomszerű tanulmányozása a legkülönbözőbb szaktudományok részéről. Munkánkban azokat a faunisztikai adatokat kívánjuk közreadni, amelyek az Alpokalja malakológiai kutatása során ismertté váltak. Összeállításunk tartalmazza az Alpokalja kutatási programban résztvevő malakológusok gyűjtőmunkájának eddigi eredményeit, de a régebbi adatokat is. Közleméynünk elkészítése során igyekeztünk felkutatni minden, a terület recens Mollusca-faunájára vonatkozó szakirodalmi adatot. Összegyűjtöttük továbbá a közgyűjteményekben leltárba vett, az Alpokaljáról származó - publikált illetve publikálatlan - malakológiai anyagot. A két adattömeget összesítettük. Az adatokat a 10 x 10 km-es UTM-négyzetek csoportosításában közöljük. Az egyes négyzetek kódja után (pl XN 32 ) következnek a lelőhelyek (közigazgatási egységek) ABC sorrendben. Ha a lelőhelyen belül további megkülönböztetés is indokolt, a gyűjtőhely elnevezését hosszú kötőjellel kapcsoljuk a lelőhelynévhez. Másodszorra a lelőhely nevét már nem írjuk ki, ilyenkor a gyűjtőhely neve előtti hosszú kötőjel utal a lelőhelyre (pl Sopron - Tómalom, ill.: - Pinty-tető). Amennyiben több, az irodalomban szereplő, vagy más okból megkülönböztetést kívánó gyűjtőhely anyagát a lelőhely neve alatt összevontan közöljük, erre a lelőhelynév után zárójelben utalunk: Sopronhorpács (Kutatóintézet kertje, Kastélypark). Az egyes gyűjtésekre vonatkozó további megjelöléseket (pl temető, akácos) terjedelmi okokból csak kivételesen közöljük. Ugyanilyen okból vontuk össze a lelőhely neve alatt az ilyen, kisebb jelentőségű, vagy kisebb faunájú gyűjtőhelyek anyagát. A lelőhely, illetve gyűjtőhely neve után felsoroljuk az onnan ismertté vált fajokat, ABC sorrendben. Az aláhúzás nélküli fajnevek az irodalomban már közölt adatot jelentenek, az aláhúzott taxonnevek eddig nem publikált előfordulások. Nevezéktani és taxonómiai kérdésekben PINTÉR László (1984) jegyzékét követtük. összeállításunk a recens faunára terjed ki, így nem tartalmazza a fosszilis (pleisztocén és holocén) előfordulási adatokat, a hordalékból gyűjtött anyagokat viszont felvettük jegyzékünkbe. Munkánk során teljességre törekedtünk. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy ezt nem minden esetben sikerü-lt elérni. Ennek egyik oka, hogy a nem kellő pontossággal magadott gyűjtőhelyek esetében nem mindig lehetett egyértelműen eldönteni, hogy azok az Alpokalja területéhez tartoznak-e, vagy már kívül esnek azon. Másik körülmény, hogy a magángyűjteményekben lappanghatnak az Alpokaljáról származó anyagok. Végül a szakirodalom más területek faunáival foglalkozó közleményeiben is lehetnék még az Alpokaljára vonatkozó faunisztikai adatok. Mindezek ellenére úgy hisszük, hogy összeállításunk magába foglalja az Alpokalja jelenleg fellelhető malakofaunisztikai adatainak összességét. 77