Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)
Vojtkó, A.: A Központi-Bükk déli előterének vegetációja
4/ Szubmontán bükkös (Melitti-Гagetum SOÚ) A térképezett terület keleti felében főleg völgyekben és északi kitettségben találunk bükkösöket, míg a nyugati felében már nagyobb összefüggő teriileteket borít ez a társulás, és déli expozícióban is megtalálható 800 m magasságban . A Kis-virágos-hegy, Toldi-bükk bükköseit erős kőrisesedés rontja, mely a szurdokerdőkből és a hársas-körisesekból kiindulva terjedhetett el a bükk letermelése után. Több termőhely összegzett fajlistája az alábbi: Fagus sylvatica, Acer pseudoplatanus, Carpinus betulus, Fraxinus excelsior, Quercus petraea, Prenanthes purpurea, Carex pilosa, Poa nemoralis, Lu zula albiria, Sanicula europaea, Senecio nemorensis, Galium odoratum, Salvia glutinosa, Asarum europaeum, Dryopteris filix-mas, Campanula persici folia, Heracleum spnondylium ssp. sphondylium, Viola silvestris. 5/ Sziklai bükkös, tölgyes (Seslerio hungaricae-Fagetum (SOÚ) ZÓLYOMI és S. h. - F. quercetosum ZÓLYOMI) A területen található sziklai bükkösök fajösszetétele közelsem olyan tipikus, mint a Bükk központi részének Seslerio-Fagetumaié. Ahhoz legközelebb talán csak a cserepeskői állomány áll. Északi expozícióban, 700 m felett található, majd áthúzódva a keleti oldalra tölgyes szubasszociációba megy át, melynek lombkoronaszintjében elvétve található még bükk. A Balázs-kön északkeleti kitettségben 550 m felett létrejött társulás cönológiai felvétele. A: borítás 90 \, magasság 10-20 m, B: 0, C: borítás 5-10 \. Fagus sylvatica 4, Quercus petraea +, Acer pseudoplatanus *, A. platanoides +, Mycelis muralis +, Serium maximum.*-, Geranium robertianum +, Hedera helix +, Epipactis atrorubens +, Asplenium trichomanes +. Ehhez hasonló fiziognómiájú társulás van a Sima-kő alján 700-750 m magasságban a Lambot-hegyesének nyugati letörésén északi kitettségben 500-575 m magasság ban is. A Cserepes-kő tölgyes szubasszociációja nagy kiterjedésű, a mostani térképezés csak egy részét érintette, s így jellemzését is a későbbiekben tervezzük. Fontosabb fajai: Quercus petraea 2, Fagus sylvatica 1, Quercus cerris 1, Tilia platyphyllos +, Corylus avellana +, Sorbus aria +, Sesleria heuflerana ssp. hungarica 1, Carex digitata 1, Melica uniflora +, Laserpitium latifolium +, Waldste inia geoides + . Taraxacum laevigatum +, Epipactis atrorubens +. 6/ Szurdokerdő (Phyllitidi-Aceretum Moor subcarpaticum (DOSTÁL) SOÚ) A szűk mészkővölgyek, szurdokok társulása. Fajgazdasága, tipikus jellege elmarad a Bükk északi irányban futó völgyeitől. Legszebb kifejlódésű a Sima-kőlápa, Cserepes-kő-lápa 650 m feletti szakaszain. A terület nyugati meredek oldalú völgyekkel tagolt részén gyakoribb, míg a keleti felén bükkösök, gyertyánosok húzódnak helyette a völgyek alján. A társulás összesített tabellája 8 felvétel alapján: А-Г) K y A. Fagus sylvatica +-3 V. C. Parietaria officinalis Fraxinus excelsior +-2 V. Galeobdolon luteum Acer pseudoplatanus +-2 V. Asarum europaeum Tilia platyphyllos +-1 IV. Oxalis acetosella Ulmus scabra * Ili. Lunaria rediviva Acer platanoides + II. Urtica dioica 0 c . i rr Helleborus purpurascens B. Sambucus nigra +-1 II. г--«-*..- „ь~=..™ n , ?, TT Geranium phaeum Corylus avellana +• II. r . , • », ' avcxx Scrophularia vernalis Dryopteris filix-mas Galium odoratum / 31 A-D К + -2 IV + -1 IV + -1 IV + IV + -2 III + -1 III + III + -1 II + II + II + II
