Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)

Detre, Cs.: A Bükk-fennsík déli leszakadási övezetének biofáciesei

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 17-26, 1990 A Bükk-fennsík déli leszakadási övezetének biofáciesei DETRE Csaba Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest ABSTRACT: (The biofácies of the Southern Margin Zone of the Riikk Plateau) On the S margin of the Bükk Plateau a dynamic succession of litho- and biofácies is on display. Eight successive biofácies forming a cnntinnus sequence could be singled nut. as follows: 1. Light grey "plateau limestone", very rarely with algae and gastropods. 2. Grey coralline limestone. 3. Grey coralline limestone with crinoids and gastropods. 4. Colourful (red, yellow, drab) crinoidea-limestooe

. 5. Light grey cherty limestone rarely with crinoids. 6. Red cherty limestone with crionids. 7. Dark grey brown-red and wellow-mottled cherty "Oaonella limestone" with various lamellibranchiata

. 6. Sandstoneshale. A Bükk-fennsík leszakadási övezetéből a Bánya-hegy kivételével nem ismertünk ősmaradványokat. A területről az első ősmaradványokat a hetvenes években gyűjtöttük, mégpedig a Таг-kő környékén korallokat, valamint Crion ideákat a Tar-kő és a Vörös-kő közötti régióból. 19G0-39-ben részletes, térképezéssel is egybekötött program keretében reambuláltuk az egész déli leszakadási övezetet. Ezen reambuláció során a paleontológiailag érdekes Három-kő és az fir-kő közötti területről lito- és binfaoiológiai térképet készítettünk. (Eredetileg 1:10 ООП méretarányban). Ez a terület a litoés biofácies tekintetében az egész leszakadási övezet legdinamikusabb területe. A terepi vizsgálatok eredményeként nynlc kőzetféleséget tudtunk elkülöníteni. Ezek a Litofácies-biofácies korreláció folytán biofáciesbeni elkülöníthetőséget is jelentenek. Fontos leszögezni, hogy az alábbiakban bemutatandó képződmények, töüb esetben, amelyekre majd kitérünk, típusosságukban különülnek el, s szinte megszámlálhatatlan átmeneti "altípust" is magukban hordoznak. Egyértelmű elkülönítés csak a nagyon karakterisztikus különbségek esetében lehetséges. Evidens az elkülönítés a mészkőösszlet (= bükk hegységi felsőtriász "főmészkő") és a homokkőpala-összlet között, a mészkőösszleten belül pedig a tűzköves és nem tűzköves kifejlődések között. Ugyancsak jól elhatárolhatók a homogén szövetű, és a breccsás szövetű mészkövek. A breccsás szövetű mészkőtípuson belüli további elkülönítés elsődlegesen a biofáciesbeni különbözőségeken alapul. Ezekután vegyük sorra az elkülönített lito-. illetve biofácies típusokat. 1. Az un. "fennsíki mészkő". Az utóbbi évek vizsgálatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy ez a képződmény litofaciológlailag erősen divergens. (Ennek részletes kifejtését lásd: DETRE MÁFI Évi űel. 1988-ról). Az általunk 2. és 3. típusba sorolt elsősorban Crinoideák

kal és koralokkal jellemezhető szürke mészkő már nem sorolható be egy szűkebb értelemben vett fennsíki mészkőösszletbe. Fennsíki mészkőnek tartjuk azokat a csontfehér, világosszürke, középsötétszürke mészkőkifejlődéseket, amelyek nagyrészt fossziliamentesek, legfeljebb ritkán tartalmaznak nagyon rossz megtartású algamaradványokat, s kuriózumkánt Gastropoda-átmetszeteket is. (vide: DETRE I.e.) A szürke korallos mészkőtől való elhatárolódása a Таг-kő környékén meglehetősen bizonytalan, mivel a korallok fokozatosan tűnnek fel, ha É-ról D felé haladunk, s a teljesen steril fennsíki mészkő ugyanolyan szürke tónusú, mint a már D-felé korallokat tömegesen tartalmazó. Ezzel szemben a térképezett terület Ny-i részén, a korallokat vagy krinoideákat tartalmazó mészkő szinte éles határral különül el a fossziliamentestől. 17