Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Faragó, S.: A farkas (Canis lupus Linné, 1758) 1920–1985 közötti előfordulása Magyarországon

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 14: 139-164, i?C9 A farkas (Canis lupus LINNÉ, 1758) 1920-1985 közötti előfordulása Magyarországon FARAGÓ Sándor Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron ABSTRACT: (Occurrence of wolf /

Canis lupus L. 1758/ between 1920 and 1985 in Hungary.) The wolf (

Canis lupus L.) in Hungary in the last 65 years permanently. 54 observations of it is concentrated to N-NE Hungary respectively S-SW Hungary. We know 5 instances when it bred in our country during this peroid. Its occurrence and in addition its establishment was the result of the growing in the stand-greatness and denseness of certain populations everytimes which are neighbouring to Hungary. This took place also in the area of Slovakia in the last 15 years, resulting that the wolf settled down in trie Zemplén Mountain. Comparative craniometrical investigations gave the result also, that the immigrating specimens have bigger parameters compared to the average of the population, wich is an important criterion of thespreading individuals. The occupation of new territories could happen only by vigorous individuals. That manifest itself in the body-sizes, thus in the cranium-sizes too. 1. BEVEZETÉS A Kárpát-medencében hosszú időn keresztül ható antropogén hatások a nagyvad fauna - elsősorban a ragadozók - elszegényedését eredményezték. Magyarország intenzív, tehát erősen zavart agrár-és erdei környezete általában napjainkban sem kedvez ezen fajok megtelepedésének. Mégis az utóbbi években tanúi vagyunk annak, hogy egyre többször észlelhető a farkas (

Canis lupus

), az aranysakéi (

Canis aureus

), a nyestkutya (

Nyctereutes procyonoides

), a"~hiüz (

Felis lynx

), a barnamedve (

Ursus arctos

) (DEMETER, 1984), a mosómedve (

Procyon lotor

) (KÖHALMY-FARAGO, 1983). Ugyancsak megjelent a jávorszarvas (

Alces alces

) (T0PÁLVÖRÖS, 1984). Valamennyi faj megjelenése kettős feltételrendszer következménye. Adott egyszer ezen fajok progresszív állományalakulása, amely a terjeszkedésben is realizálódik. A terjeszkedés iránya az a hely lehet, ahol úgymond "ökológiai vakum" van. Ez a jávorszarvas esetében a Kárpát-medence magyarországi területein a ragadozók hiányát és a kedvező táplálkozási környezetet, nagyragadozók esetében a bőséges táplálékot jelenti. A megtelepedést tehát nem véletlennek kell tekintenünk, hanem ökológiai törvényszerűségnek, a megítélésükben is ennek kell hang-* súlyt kapnia. Munkámban elsősorban a legnagyobb, a legérdekesebb ragadozó, a farkas vizsgálatára és előfordulásainak megítélésére helyeztem a hangsúlyt. Nem lehet feladatunk annak megítélése, hogy "kell-e a farkas Magyarországon, vagy sem?". Kizárólag arra vállalkozom, hogy tudományos alapossággal felsorakoztassam a farkas megjelenésének körülményeit és annak kiváltó okait. Ezzel támpontot kívánok szolgáltatni a helyes értékítélet kialakításához, a faj hazai és közép-európai megítéléséhez. Munkám elvégzése sorány nyújtott segítségért köszönetet mondok a következő kollégáimnak: DEMETER András; T0PÂL György (TTM Emlősosztály, Budapest); VÖRÖS István (MNM Régészeti Osztály, Budapest); SOLTI Béla (Mátra Múzeum, Gyöngyös); HELL, Pável; SLÁDEK Josef (Zvolen, Csehszlovákia); MIKUSKA József (Osijek, Jugoszlávia). Külön kiemelem IVÁNCSICS Lajos vadászati osztályvezető (Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Miskolc) sokoldalú támogatását, segítségét. + Előadta a Szerző a Magyar Biológiai Társaság ÁllattaniSzakosztálya 1988. december 7-i, 794. előadó ülésén. 139