Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Könyvismertetés

Néhány figyelemre méltó előfordulás: Domoszló, Tarjánka-patak völgye; Gyöngyös­Mátrafüred, Madarász-patak völgye; Domoszló, Závosz-völgy; Gyöngyös, Kékestető; Gyöngyös-Mátrafüred, Sástói kőfejtő; Gyöngyös-Mátraháza Csatorna-patak völgye. A legtöbb lelőhelyet VARGA A. (Gyöngyöshalász) találta meg. A hialit-kiválások leggyakoribb kísérőásványai: montmorillonit, halloysit, goethit és Mn-oxid. Augit Tarról Tar községhez nem messze a Csevice-forrás mellett található elhagyott kő­fejtő andezitjében fél cm-t elérő, zömök, bemőtt augit-kristályokat észleltünk a gyakori formákkal határolva: /100/, /110/, /111/. A kőzetben lévő igen apró hólyagüregekben fennőve a plagioklász-alcsoportba tartozó ásvány táblácskái, és ismeretlen agyagásvány figyelhető meg. Egyes pontokon erős a piritesedés, ilyen zónákban epigén gipsz-képződés is jelentkezik goethittel. Harmotom, heulandit, barit Mátraalmásról Az erdészeti út építéséhez használt időszaki kőfejtő Mátraalmás Szántás­hegy térségében lévő feltárásának ásványtani vizsgálata érdekes ásványegyüttest eredményezett. Az andezitben hintve gyéren pirit észlelhető. Az ércmikroszkópos vizsgálat során a piritben kalkopirit szigeteket találtunk. Az andezit apró üregeiben az alábbi ásványokat figyeltük meg. A kvarc 3-6 mm-es zömök, lapokban szegény kristályokban, a kvarc kalcedon­változata kéregként elterjedt. A barit egyes pontokon gyakori, máshol semmi nyoma. 1-3 cm-t elérő víztisz­ta, fehér táblás kristályait a következő formák határolják: /001/, /110/. A kalcit 2-6 mm-es, fehér romboéderes termetű kristályai nem gyakoriak. 2 A feltárás néhány m -én találtuk víztiszta 1-3 mm-es oszlopos kristályok­ban a ritka harmotom ot. Első megtalálója VARGA A. volt. Ennek a zeolitnak ez az első hiteles hazai előfordulása. A röntgen-pordiffraktogram kiértékelése és a kvalitatív mikroszonda-elemzés (Ba, Al, Si, jelenléte) tette egyértelművé a meg­határozást, a kristályok mind pszeudotetragonálisak, négyes ikrek és a jellemző /001/, /010/, /110/ formák határolják (12. ábra). A harmotom megjelenése ande­zitben nem éppen gyakori, a szakirodalom (12) szerint bázisos effuziv kőzetek­ben viszonylag gyakran található, andezitben azonban csak a Föld néhány pontjá­ról ismert. Az oszlopos kristályait 50-100/Ím-es lapos, víztiszta heulandit kristályok kísérik (13. ábra). A szeladonit zöldes kéregként ismert a repedésekben. A goethit és a Mn-oxid pedig földes, laza halmazokként gyakori a feltárásban. Néhány esetben tömött tö­megekben opál t is észleltünk. Kabazit Gyöngyöstarjánból Néhány éve MURAI Zs. (Miskolc) egy gyöngyöstarjani fúrásból származó pél­dányt adott az Ásványtárnak. A bontott andezit üregében halványrózsaszín, 2 cm-t elérő kristályokban jelenik meg a kabazit fakolit nevű változata. Sziderit Szurdokpüspökiből A Szurdokpüspöki mellett található, rég elhagyott Pince-pataki kőfejtő andezitüregeiből VARGA A. (Gyöngyöshalász) a következő ásványokat gyűjtötte. A minták szerint a leggyakoribb ásvány a sziderit , mely 2-3 mm-es romboéderek és fél cm-es romboéderekből összeállt gömbök és cm-es sugaras szerkezetű gömbök (szferosziderit) alakjában észlelhető. Jóval ritkábbak a kalcedon-kérqek, gömbös­vésés halmazok, opál-егек és a Mn-oxidok kérgek és dendritek formájában. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom