Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Faragó, S.: A farkas (Canis lupus Linné, 1758) 1920–1985 közötti előfordulása Magyarországon

Mindkét irányból dokumentálható okai vannak a terjeszkedésnek. DNY-i irányból a 60-as évek második felében érkezett egy nagyobb mennyiség - ezt megelőzően kicsit kevesebb az 50-es évek elején -, ami egybevág BOJOVlC-COLlC (1974) lelövések alapján közölt jugoszláviai dinamikájával. Ugyancsak expanziójával magyarázható az Észak-Magyarországon való gyakori megjelenése az utolsó 15 évben. HELL (1982) közlése, ill. személyes tájékoztatása alapján mintegy 60 Ч-kal nőtt areaja Szlovákiában, elsősorban a magyar határ irányában (5. térkép). A mennyiségi növekedése, ill. az éves teríték nagyságát az 5. táblázat mutatja (SLADEK levélb. közi.). Különösen az utóbbi esetben, tehát jelenlegi megjelenése és megtelepedése Észak-Magyarországon törvényszerű és nem alkalmi jelenség, melyet ennek megfelelően kell értékelnünk. A farkas tehát minden kétséget kizáróan a jövőben előfog fordulni Magyarországon. Ezért szükséges vizsgálni az ökoszisztémákban betöltött szerepét, hatását a vadállományra az állattenyésztésre, és olyan következtetésre jutni, mely megőrzi a fajt a faunában, ugyanakkor korlátok között tartja egyedszámát, a gazdálkodókat pedig - csehszlovák példák alapján - kártalanítják . 5. ÖSSZEHASONLÍTÓ KRANIOMETRIAI VIZSGALATOK MAGYARORSZÁGI FARKASOKON A magyarországi farkasok közül 14 példány koponyája állt rendelkezésemre, mérések elvégzésére: 1 pd a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodástani Tanszékének gyűjteményében, 1 pd a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tulajdonában, 3 pd magántulajdonban, 9 pd a Természettudományi Múzeum Emlőstárában, 1 pd adatai pedig VÖRÖS-SZATHMÁRY (1977) közlése révén. A vizsgálati metodika alapját HELL-PAULE (1982) munkája képezte. Ott 25 méretet vizsgáltak, így a velük való összehasonlítás csak ezen értékek esetében lehetséges. Később HELL (levél, közi.) rendelkezésemre bocsátotta azt a módszert, amellyel újabban dolgoznak, s már 35 adat mérését kívánja meg (2 ábra). Az egyes méretek megadásánál figyelembe vettem, hogy összevethető legyen a VÖRÖS-SZATHMÁRY (1977) által használt DUERST (1926)-féle méréstechnikával (VÖRÖS levél. közi.). 5. 1. Koponyaméretek A méréseket tolómérővel végeztem, s a dolgozathoz mellékelt táblázatban (5. táblázat) 0,1 mm pontossággal adom meg. 20. Alsó metszőfogsor (I-k) hossza 21. Szélesség az alsó C-k külső élei között i22. C, inf. korona hossza 23. Corpus mandibulae magassága a P^ ; M, között 24. A Bulla ossae hossza 25. Orrcsont medial-sagittalis hossza (N - orrcsont medialorat pont) 26. Orrcsont legnagyobb hossza (N Rh) 27. Agykoponya szélesség a koronavarratnál 28. Basalis koponyahossz (B - P), alaphossz 29. M -ek medialis (lingualis) pontjai közötti távolság 30. Alsó fogsor hossz (id - M-j aboralis pontja) 31. Medial-sagittalis arckoponya hossza (N - P) 32. Medial-sagittalis agykoponya hossza (Op-N) 33. Molare-k közötti távolság (M - M) 34. Arckoponya magassága (P alveolus - orrcsont) 35. Az orrnyílás legnagyobb szélessége 145 1. Tetőhossz (koponyahossz) (P - Op) 2. Condylo-basalis hossz (c - P) 3. Szájpadlás hossz (P - St) 4. Legnagyobb koponya szélesség (Zy - Zy) 5. Belső szemzugok közötti távolság (Ent - Ent) 6. Koponya legkisebb szélessége a frontostenionnál (fs-fs) 7. Postzygomatikus szélesség (eu - eu) 8. Mastiodal szélesség (Ot - Ot) 9. Pm + M fogsorhossz 10. P, tépőfog hossza 11. С sup. corona hossz 12. Legnagyobb homlokszélesség « (Ect - Ect) 13. Felső metszőfogsor (I-k) hossza 14. A koponya magassága (bulla assae alsó peremétől a crista sagittalis felső pereméig) 15. Mandibula hossz (id - cm) 16. Ramus mandibulae magassága (gov er) 17. Alsó Pm + M fogsorhossz 18. M. tépőfog hossza 19. Szélesség a felső C-k között (külső éleknél mérve)