Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Faragó, S.: A farkas (Canis lupus Linné, 1758) 1920–1985 közötti előfordulása Magyarországon
2. 1931-1940. 1931. ; A Szabolcs-Szatmár megyei erdőségekben lőttek 1 pd-t, de a szerző szerint (ANONYMUS, 1931) nem biztos, hogy az volt, bár nem kizárható. 1934. február 18. Iharosberény (Somogy megye). INKEY Pál iharosi birtokán ejtették el egy kant, melynek testtömege 50 kg volt. ÖRY Sándorhoz került preparálásra (ANONYMUS, 1934). Először 1933. szeptemberében látta rövid időre KRAFFSZKY Ferenc segéderdőmérnök. Akkor kezdték sejteni, hogy farkas van a területen, amikor november 8-án egy nyársas szarvasbikát találtak leütve, majd a későbbiekben több őz és borz tetemére is rábukkantak. 1934. január elején söréttel meglőtték, de kigyógyult sebeiből. Felvette a kihelyezett sztichnines méregfalatot is, de attól sem hullott él, csak megbetegedett tőle, fájdalmában tépte hasaljáról szőrt. Végül is K0NK0LYI Lajos iharosberényi tanító lőtte meg a fenti napon hajtásban. Összesen 10 gimszarvas és 12 őz zsákmányolását tulajdonították neki. (METZLI, 1934). A preparátorhoz küldött példányt ÉHIK (1934) is megvizsgálta. Testtömege 37,4 kg volt (ÖRY S. mérte), a koponya condylobasalis hossza 240 mm, a felső tépőfogak hossza 24,7 - 25,4 mm, a szív tömege 452 gr. volt. ÉHIK (1934) 4-5 évben adta meg korát. Érdekesség, hogy az állat ürüléke - BARTHOS Gyula révén - a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodástani Tanszékének Gyűjteményében megtalálható. Elejtését SZEDERJEI (1961) is említi. 1939. január 7. Répáshuta - Poksol (Borsod-Abaúj-Zemplén megye.) Egy igen erős, 5-6 éves kant lőttek, melynek méretei a következők voltak: testhossz: 181 cm; farokhossz: 47,5 cm; marmagasság: 92 cm; testtömeg: 62,5 kg; talpméretek: 7,5 x 13,5 cm (SAÂD, 1967). 1939. év. A Mátra hegységben 4 példányról tudtak, ebből SAÁD (1967) szerint 2 pd-t el is ejtettek. 3. 1941-1950. 1948. február 17. Hajós (Bács-Kiskun megye) 1 pd. eltéréséről ad hírt SZEDERJEI (1961) és GERÉBY (1966). 4. 1951-1960. 1952. február 10. Pécs (Baranya megye) környékén lőttek 1 pd-t, mely GERÉBY (1966) szerint a Janus Pannonius Múzeumba került. Az eleljtés helyét és idejét pontosítja SZEDERJEI (1961), aki szerint az elejtés helye SomogyVasas , s ivara kan volt. A koponyája a Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményébe került. Gyűjtőkérit REMÉNYI, K. A. neve van feltüntetve. Leltári száma: 64. 86. 1. (Méretei az 5. táblázatban). Testtömege fej nélkül 60 kg volt, erős hájasodással. Gyomrában bogyók és 5 verébfej volt kimutatható. (REMÉNYI, K. A. szóbeli közlés). 1952 május. Bugac (Bács-Kiskun megye) ejtettek el 1 pd-t, melynek testtömege 36 kg; testhossza 114 cm, farokhossza 46 cm volt (SZEDERJEI, 1961). 1958. február 11. Tiszakerecseoy ^Szabolcs-Szatmár megye). A lónyai erdőben folytatott vadászaton MIL0TAY (1958) szerint 1 kan és 1 szuka volt a hajtásban. A szukát ERDÉLYI Lajos meglőtte. Testtömege 35 kg, testhossza 155 cm, marmagassága 80 cm volt. A determinálást a Debreceni Egyetemen ZILAHI SEBES Géza végezte, utáni a Nyíregyházi Jósa András Múzeumba került. SZEDERJEI (1961) is említi ezt a példányt, de elejtési dátumként február 9-et, továbbá testhosszként 152 cm-t, marmagasságként pedig 68 cm-t közöl. 1959. március 1. Lad (Somogy megye). A hajtásban 2 pd volt, egyik - valószínűleg a szuka elmenekült, a kant GYANÚ Pál meglőtte. Testtömege 42 kg; testhossza 122 cm; farokhossza 37 cm; fülhossza 11,5 cm volt (SZÖLLÖSI, 1959). A koponya a TTM Emlősgyűjteményébe került. Leltári száma: 59.15.1. (Méretei az 5. táblázatban). SZEDERJEI (1961) 1959. januárját adja meg az elejtés idejeként. 5. 1961-1970. 1962. február 16. Nyirlugos (Szabolcs-Szatmár megye). LOVAS József ejtett el egy kant, melyet SZUNYOGHY János determinált, koponyája a TTM Emlősgyűjteményében található. Leltári száma: 62.58.1. (Méretei az 5. táblázatban). Ezidótájt a Nyírségben, főleg Nyírbogát környékén éveken keresztül kóborolt egy pár (ANONYMUS, 1962). A román határőrök 1960 őszén jelezték, hogy a nyomsávon 9 pd jött át Magyarországra. 1960-ban észlelték először Nyírlugason is. BORVENDÉG (1962) szerint a LOVAS által lelőtt kan párján kívül még 2+3 példány volt ismeretes nyomuk alapján. 141
