Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Kovács, T.–Hegyessy, G.: A Necydalis major L. új magyarországi lelőhelye, adatok életmódjához (Coleoptera, Cerambycidae)
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 14: 129-131, 1989 A Necydalis major L. új magyarországi lelőhelye, adatok életmódjához (Coleoptera, Cerambycidae) KOVÁCS Tibor, HEGYESSY Gábor Bátonyterenye, Sátoraljaújhely ABSTRACT: (Л new habitat of Necydalis major L. in Hungary and its way of life.) - A new habitat of a long-horned beetle Necydalis major L. which is extremely rare in Hungary could be found plateau-situated beech-wood of Sertés Hill in the northern part of Zemplén Mountains (NE Hungary). This paper is about our observations on its habitat, feed-plant, larva and wav of life. Észak- és Közép-Európában, keletre Szibériáig és a Szahalin-szigetekig előforduló faj. Faunaterületünkön az Alföld kivételével elterjedt, de mindenütt ritka, hazánkban nagyon ritka (KASZAB, 1971). A Természettudományi Múzeum Állattárának kárpát-medencei (faunaterület) Cerambycidae gyűjteményében 24 példányt találtunk, ezek adatai a következők: Bártfa, ló*, leg: MIHALOVICS; Dubrov, lg, leg: MARK; Fenyőháza, Gombás, 1912. VIII. 02., lp, leg: GURÄNYI; Hátszeg, lg, leg: ÚJHELYI ; Herkulesfürdő, ló*; Komárom, lg; Malomvíz, 1935. VII. 17 - VIII. 23., lp; Nagyenyed, lp, leg: NAGY Ignác, Nagysalló, lg, leg: DUDICH E.; Nagyszeben, kertben 1892. VIT 05., 3p, ló*, leg: LAZERETH; Nagyszeben, 1896., lp, leg: CSÍKI; Pécs, lg, l<f; Resicabánya, 2g, leg: KANABÉ П.; Retyezát, 1200 m, 1898. VIII. 21, le/, leg: SZILÄDY; Srofsbeeren, lg, leg: ECKE; Szt. Anna-tó, 850 m, 1931. VII. 20., ló*, leg: DIÚSZEGHY; Versect. lg, ló*; Zimony 1897. lg. A fenti Komárom és Pécs mellett KASZAB (1971) még Sopront és Legéndet említi Magyarországról gyűjtőhelyként. E helyeken kívül még egy hazai adatról van tudomásunk - amely minden bizonnyal ezidáig az utolsó volt - dr. VARGA Zoltán szíves szóbeli közlése, miszerint a Bükk-hegység Vörös-kő - völgyében 1964. V. 20-25. között 16 óra körül (délelőtt esett az eső) egy repülő nőstény példányt fogott hálóval. (Érdekes, hogy a rajzás előtti esős időt DEMELT (1966) is említi mi szintén egy esős periódus után találtuk a friss röpnyílásokat.) Az irodalom tápnövényéről, életmódjáról a következőket írja. Sokféle lombosfában fejlődik, mint nyár ( Populus , spp., Populus tremula ), fűz ( Salix spp., Salix caprea ) , nyír ( Betula spp.), éger ( Alnus spp.), bükk ( Fagus spp ), hárs ( Tilia spp.), tölgy TÖuercus spp.), vadgesztenye ( Aesculus hippocastanum ), cseresznye ( Cerasus avium ), meggy ( Cerasus vulgaris ), alma ( Malus domestica ), szilva ( Prunus domestica ), sőt még fenyőből is említik. Főleg a napfénynek kitett, beteg, sérült vagy már elhalt fákat támadja meg. A lárva a farészben rág. Fejlődése több évig tart. Az imágó június elejétől augusztus elejéig található, elsősorban tápnövénye sérült, száraz törzsén, ágain. Délután és alkonyatkor aktív. Rajzási ideje rövid kb. 14 nap. A Zempléni-hegység északi részén a Sertés-hegy (évi középhőmérséklet 7,5 t, átlagos évi csapadék 750 mm) plató helyzetű szubmontán bükkösében (Melitti-Fagetum subcarpaticum) 665 méteren 1989. VII. 28-án egy vihar által kidöntött 80 cm átmérőjű bükkfát leltünk még zöld lombbal. A kidőléssel elérhetővé vált egy a fa álló helyzetében 4,5 m magasságban levő 18 cm átmérőjű elhalt törzsága, melyen három különös alakú röpnyílásra lettünk figyelmesek. Széthasítva azt, egy Necydalis major L. nőstényt találtunk. A továbbiakban még egy nőstény és egy hím került elő - mindhárom imágó még a bölcsőben ült - valamint egy lárva (22 mm, 1. ábra : a), és egy nőstény bábja (36mm, l.ábra:b), melyek valószínűleg a fa kidólésekor pusztultak ei. Ha a "szerencsétlenség" nem következik be, 8 példány fejlődött volna ki a fából. A kéreg nélküli ág külső része igen kemény és száraz volt, (álszú lyukakkal), míg bentebb 1-3 cm-re már puhább és nedvesebb. Az évgyűrűk elég könnyen szétváltak egymástól. A lárva járatai a fa szálirányában haladtak mind az ág belsejében, 129
