Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Könyvismertetés

Ле1еп írással kezdjük el közölni a Mátrára vonatkozó új információkat, kivéve az ércesedésekre vonatkozókat, melyek egy önálló írás témái lesznek. Elsősorban terjedelmi okokból más hegységeink új ásványtani adatait is múzeumi évkönyvekben szándékozunk megjelentetni. Tehát ez az írás egy - remélhetőleg hosszú sorozat első részének tekinthető. Az inspiráció VARGA A. érdeme, köszönet érte e helyen is. Az írás felépítése a következő. A nagy mennyiségű új adatban való eligazodást megkönnyítendő, illetve a genetikai rokonság hangsúlyozása céljából képződményenkénti tárgyalást használunk. így a hasonló földtani képződmények ásványai egycsomóban jobban összevethetők egymással. A képződményeken belül az egyes lelőhelyek ásványainak leírásánál a tömör tárgyalás a cél, a címben pedig néhány jellemző, vagy ritka fajra hívjuk fel a figyelmet. I. RIOLIT-VÄLTOZATOK ASVÄNYAI Tridimit, biotit a lőrinci Mulató-hegyről A községtől nem messze, a felhagyott kőfejtő riolitjának elválási lapja mentén, és - a bányaudvar néhány pontján fellelhető - litofizás riolit üregeinek falán fennőve jellegzetes - a hazai riolit-változatokban máshol is megismert ásványegyüttest találtunk. A kvarc 1-3 mm-es zömök oszlopos, víztiszta kristályokként, (lOlO), és (10Ï1) és С01

11 ) formákkal határolva jelenik meg. A biotit mm-es, sötétbarna, vörösesbarna hatszöges lemezeivel, melyeken az uralkodó (001) és a vékony sávokként észlelhető (110) és (010) formák lapjai figyelhetők meg. A kvalitativ mikroszonda-elemzés a következő elemeket mutatta ki bennük: Mg, K, Fe, Al, Si. A leggyakoribb üregkitöltő a tridimit

, víztiszta, vagy tejfehér táblás kristályokként, melyek mindig ikrek. Gyakoriak a hármas, négyes ikrek is. Méretük 1-3 mm. Igen egyszerű formák határolják: (0001), (1010). Nem ritkák a vázkristály- jellegű kristályképződmények sem (1. ábra). Az ikeralkotás folytán legyezős csoportok és gömbös halmazok egyaránt előfordulnak. A táblákat néha vékony opál-kéreg (hialit) vonja be. A másodlagosan képződött goethit igen változatosan jelenik meg. Kéregként, illetve pszeudomorfózákat alkotva más ásványok után. így megfigyeltük mm-es magnetit oktaéderek után, 1-3 mm-es sziderit romboéderek után, illetve nyúlt-oszlopos hipersztén (?) után. Itt jegyzem i meg, hogy a gyöngyössolymosi Kis-hegy riolitüregeinek falán néhol még sokkal elterjedtebb ez az utóbbi típusú pszeudomorfóza, mely valószínűleg szintén hipersztén utáni álalak. Megemlítendő még a meghatározatlan Mn-oxid (vagy Mn-oxid-hidroxid), mely kérgek, földek és mm-es fekete gömbök alakjában figyelhető meg. A továbbiakban is sűrűn említendő mangános kérgek, gömbös, vagy dendrites megjelenésű Mn-oxidok nagyobbrészt hidrotermás tevékenység, vagy a felszínközeli mállás eredményeként képződtek és pontos meghatározásuk általában nagy nehézségekbe ütközik. Legtöbbször azért, mert más és más («*,/?, y* , ) MnO- szerkezeti változatok olyan együtteséből épülnek fel, ahol az egyes módosulatokat csak néhány elemi cella képviseli és ezek szabálytalan keveréket alkotnak. Ez okozza a röntgen-pordiffraktogramokban a jelentős mértékű folytonos szórást (13). II. ANDEZIT-VALTOZATOK ASVANYAI Hornblende, apatit, aragonit Abasárról Az Abasár mellett emelkedő Sár-hegy északi lábánál, a község Pálosveresmart nevű végén időszakosan működő kőfejtő található. Innen az első üregkitöltő ásványokat VARGA A. (Gyöngyöshalász) juttatta az Ásványtárba. Későbbi több alkalommal megismételt gyűjtésünkkor kiderült, hogy a Mátra egy igen érdekes üregkitöltő ásván

ytársulását találtuk meg. Az általában tömött, üde, fekete andezitben néha figyelhetők meg pár cm-es hólyagüregek, míg a vöröses változatban gyakoribbak, de apróbbak. A paragenezis érdekessége - s mint a legtöbb helyen tapasztaltuk, ez általános jelenség - hogy az ásványképződés két hőmérsékleti tartományban történhetett. 10