Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. Suppl. 2. (1988)

Bánkuti, K.–Tóth, S.: Adatok a Sár-hegy szitakötő faunájához (Insecta: Odonata)

Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., 2cf(CSM.); 2d" 2g (TS.); 1982. VII. 6., lg (TS.); 1983. V. 19., lcf lg sok példányban (BK.); 1983. VI. 8., 3c? (TS.). Coenagrion pulchellum iryterruptum (CHARPENTIER, 1825): Európában és Nyugat-Szibériában élő ponto-kaspi faunaelem, hazánkban sokfelé közönséges szitakötő. Lárvája növényzetben dús vizekben fejlődik. Gyűjtési adata: 1983. V. 19., lcf lg sok példányban (BK.). Pyrrhosoma nymphula interposita (VARGA, 1968): Európában es Kisázsiában található pontomediterrán faunaelem. Hazánkban viszonylag kevés helyen gyűjtötték, elsősorban a dombvidékről. Lárvája kis, átöblítödö tavacskákban, lassú folyású vizekben, tavak levezetőárkában fejlődik. Bár az utóbbi 15-20 évben gyarapodnak a fajra vonatkozó gyűjtési adatok, országosan még ma sem nevezhető gyakorinak. Ezért a Sár-hegyen való előfordulása mindenképpen figyelemreméltó faunisztikai eredmény. Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., lcf (CSM.); 2d" lg (TS.); 1983. V. 15., lcf (BK.). Ischnura elegáns pontica (SCHMIDT, 1938): Ponto-kaspi faunaelem, nálunk főleg a sík- és a dombvidékeken fordul elő, helyenként gyakori. Lárvája állóvizekben és vizesárkokban fejlődik. Gyűjtési adata: 1983. V. 19., lcf lg sok példány (BK.). Ischnura pumilio (CHARPENTIER, 1825): Valószínűleg pontomediterrán faunaelem, melyet Európából, Észak- és Közép-Ázsiából, valamint Elő-Ázsiából ismerünk. Hazánkban általánosan elterjedt, sokfelé közönséges. Lárvája lassú folyású erekben, patakokban, tavakban és mocsarakban egyaránt megtalálható. Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., 2d" (CSM.); 1982. VII. 6., lcf (TS.); 1983. V. 19., lcf lg sok példány (BK.); 1983. VI. 8., lcf (TS.). Enallagma cyathigerum cyathigerum (CHARPENTIER, 1840): Szibiriai fauna-elem, hazánkban nem ritka. Lárvája elsősorban nagyobb szabadfelületű állóvizekben találja meg a létfeltételeit. Gyűjtési adatai: 1983. V. 16., 2g (BK.); 1983. VI. 8., lg (TS.). Sympecma fusca (van der LINDEN, 1820): Holomediterrán faunaelem, melynek areálja csaknem egész Európára kiterjed, de előfordul Észak-Afrikában is. Magyarországon általánosan elterjedt, sokfelé közönséges. Lárvája állóvizekben és lassú folyású patakokban fejlődik. Úgy látszik a Sár-hegy vizei nem kedveznek a lárvájának, mert legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján kis számban fordul elő. Gyűjtési adata: 1983. V. 16., lcf (BK.). Lestes barbarus (FABRICIUS, 1798): Hazánkban sokfelé gyakori, helyenként közönséges holomediterrán faunaelem. Lárvája főleg mocsarakban, lápokban él. A Sár-hegy fennsíkján állandó vizű kisebb pocsolyákban is megtalálható. Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., 3d" 2g (CSM.); 1983. VI. 8., 3cf 5ç (TS.). Lestes dryas (KIRBY, 1890): Szibiriai faunaelem, Európában, Észak-Amerikában és Ázsia mérsékelt övi részein él. Nálunk főleg az Alföldön és a dombvidékeinken fordul elő. Lárvája főleg állóvizekben fejlődik. Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., lg (CSM.); lcf lg (TS.); 1982. VII. 6., lg (TS.); 1983. VI. 8., 5cf 5g (TS.). Lestes virens vestalis (RAMBUR, 1842): Hazánkban elsősorban a sík vidékekre jellemző pontomediterrán. faunaelem. Lárvája főleg sekély, növényzetben gazdag állóvizekben él. Gyűjtési adata: 1983. VI. 8., 6o* llç (TS.). Agrion splendens splendens (HARRIS, 1782): Valószínűleg pontomediterrán faunaelem, mely hazánkban általánosan elterjedt. Lárvája lassú folyású patakokban, vizesárkokban fejlődik. Gyűjtési adatai: 1980. VI. 24., 2d" 2g (CSM.); lcf lg (TS.); 1980. VI. 26., lcf (TS.). Anax imperátor imperátor (LEACH, 1815): Hazánkban főleg a sík vidékekre jellemző, ahol elsősorban nagyobb tavaknál figyelhetjük meg. A Sár-hegyen egy példányban került elő a SzentAnna tónál. Kérdés, hogy a lárvája él-e a tóban, vagy csupán egy a tenyészőhelyétől elkóborolt állatról van szó. Ennek eldöntéséhez meg kellene próbálkozni a lárvájának gyűjtésével. A kifejlett példányok ugyanis kitűnő repülők és sokszor nagyobb távolságra is elkalandoznak. Gyűjtési adata: 1983. V. 19., lcf (BK.). Libellula depressa (LINNÉ. 1758): Hazánkban sokfelé gyakori, néhol közönséges pontomediterrán faunaelem. Lárvája főleg csatornákban és vizesárkokban él. Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., lcf (CSM.) lcf (TS.); 1983. V. 16., ld"(BK.); 1903. V. 19., lcf (BK.). Libellula fúlva fúlva (MÜLLER, 1764): Az előző fajhoz hasonlóan pontomediterrán faunaelem és ugyancsak általánosan elterjedt, de kevésbé gyakori. Lárvája elsősorban sík vidéki vizesárkokban és kisebb állóvizekben fejlődik. Elképzelhető, hogy a Sár-hegyen a Csepje-tetőn fogott példány a Mátra lábától elkóborolt állat. Gyűjtési adata: 1983. V. 12., lg (BK.). Libellula quadrimaculata quadrimaculata (LINNÉ, 1758): Szibiriai faunaelem, mely Európában valamint Ázsia és Amerika mérsékelt övi területein él. Nálunk általánosan elterjedt, de csak helyenként gyakori. Lárvája tavakban, mocsarakban, lápokban és vizesárkokban fejlődik. Gyűjtési adata: 1983. V. 19., lg (BK.). Sympetrum fonscolombii (SÉLYS-LONGCHAMPS, 1840): Dél-Európában és Észak-Afrikában élő holomediterrán faunaelem, melynek hazánkban van az egyik legészakibb előfordulási helye. Nálunk nem gyakori, lárváját még nem sikerült hazánkban megtalálni. A Sár-hegyen a Szent-Anna-tónál való gyűjtése figyelemreméltó eredmény. Gyűjtési adata: 1983. V. 19., lcf (BK.). Leucorrhinia pectoralis (CHARPENTIER, 1825): Nyugat-Szibíriai faunaelem, mely hazánkban viszonylag kevés helyről került elő. Lárvája elsősorban az alföldi iszapos mocsarak, tavak lakója. A legnagyobb hazai populációja valószínűleg a tihanyi Külső-tónál él. A Sár-hegyen a Szent-Anna-tónál való gyűjtése faunisztikai szempontból érdekes eredmény.