Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. Suppl. 2. (1988)

Solti, B.–Szalai F.: A Sár-hegy madárvilága

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 73-86, 1988 A Sár-hegy madárvilága SOLTI Béla — SZÁLAI Ferenc Gyöngyös, Mátra Múzeum Gyöngyöshalász ABSTRACT: (Avifauna of Sár-hegy) - Authors investigated the avifauna of Sár-hegy and its vicinity at the southern foot of Mount Mátra for several years. They detected 110 species in this area out of which 76 ones are nidatory, 26 ones migrant, passing or only nourishing there and 8 ones are withering species. In addition they mention 5 species which had occurred at the borders of the area, respectively the data of one species which had been found obsolete, uncertain. A Sár-hegy a Központi Mátra D-i nyúlványa. Gyöngyös mellett, attól ÉK-re fekszik. Geológiájának, növénytársulásainak részletes leírása megtalálható a Sár-hegy tanulmányok I. kötetében (Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. Suppl. I.), ezért itt csak egészen röviden, az ornitológiai szempontból is fontos adatokra térünk ki. A hegy legmagasabb csúcsa az 500 m magas Sár-hegy, ettől kissé ODNY-ra fekszik a 485 m magas Csepje-tető, majd a 403 m-es Visonta-hegy. Ezek egy ÉÉK - DDNy irányba húzódó főgerincet alkotnak. E-i részén a Pipis-hegy (389m), ÉK-i szélén a Kopasz-hegy és a Dobóci-laposa (332 m) található, melyek egy alacsonyabb, ellaposodó szintet alkotnak. A mintegy 200 m magas környezetből meredek oldalakkal emelkedik ki a hegy, egyedül a D-i oldalon nyúlik el hosszabban, és simul bele egyenletesen az alacsonyabb dombvidékbe. A K-i oldala még a Ny-inál is meredekebb, a DK-i részen erősen erodált felszínű (SZÉKELY, 1985). A Mikroelektronikai Vállalathoz (régebben az Egyesűit Izzó gyáregysége) vezető út, és a Farkasmály-i pincék között, a hegy Ny-i lábánál kőfejtők sora található (240-290 m magasságban). Ettől 900 m-rel délebbre, a Csepje-tető Ny-i oldalán az un. Demeter kőfejtők már magasabban fekszenek, 300-365 m-en (SZÉKELY, 1985). A hegy oldalain vízmosások futnak le. A legnagyobb ezek között а Csepje-tető és a Sár-hegy közötti hajlatban, a K-i oldalon lefutó Mély-árok, de a Kopasz-hegy É-i oldalán és a Visontahegy Ny-i és DK-i oldalain is találhatók mély, vízmosásos árkok. A Sár-hegy és a Dobóci-laposa közötti süllyedékben alakult ki a Szent Anna tó. Mesterségesen is duzzasztott, ennek ellenére nem állandó víz. Egyes években augusztusra teljesen kiszárad. A tó DK-i szélén épült a Szent Anna-kápolna. A hegy alapkczete andezit, és ennek különböző elváltozásai, melyen barnaföld és agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki. A déli lejtőre pleisztocén lösz húzódik fel (KOVÁCS, 1976) Éghajlatára a száraz, kontinentális, szemiarid erdős-sztyepp klíma jellemző. Főleg a D-i lejtőin érvényesül az Alföld éghajlati hatása (KOVÁCS, 1976). A Sár-hegy növényvilága átmenetet mutat a Mátra-hegység és a Mátraalja flórája között. Igen gazdag melegkedvelő, szubmediterrán elemekben, és az Alföldre jellemző növényfajok is előfordulnak itt (részletesen KOVÁCS, 1976, 1985). Az alábbiakban, az élőhelyek jellemzésénél azonban röviden a botanikai vonatkozásokra is kitérünk. • A VIZSGÁLAT GYAKORLATA A vizsgált terület határait egy kivétellel mesterséges határok adják. ÉK-en a Bene-patak, Ny-on a Gyöngyös - mátrafüredi országút, DNy-on Gyöngyös város, D-en Gyöngyös - miskolci (M 3-as) országút, DK-en az abasári út, és K-en Abasár község határolja. Délen és keleten uoyan a Sár-hegy láb ezen a határon valamivel túl fekszik, de ez nem jelentős. Dél felé azonban az országút mellett lévő homokbányát, mint egyedüli ilyen élőhelyet, még a területhez vettük. Madártani szempontból ez a terület kevéssé kutatott, publikálva csak szórványos adatok vannak róla (KÉVE, 1975; SOLTI, 1975; SZÁLAI, 1978-79). A legtöbb adatot eddig SZÁLAI (1978-79) publikálta (41 faj), akinél a vizsgált terület, a Mátraalja északi szélébe a Sgr-heqv is beletartozott. 73