Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. Suppl. 2. (1988)
Solti, B.–Varga, A.: A Sár-hegy kétéltű és hüllő faunája
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 69-72, 1988 A Sár-hegy kétéltű és hüllő faunája SOLTI Béla — VARGA András Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT : (The amphibian and reptilian fauna of Sár-hegy) - Authors establish 8 amphibian and 5 reptilian species and further variation to each animal group out of the area of Sárhegy, which belongs to Mt. Mátra. They do not regard their investigations as closed, because one can count with the occurrence of further 4 amphibian and 2 reptilian species according to their opinion. A Sár-hegy a Központi Mátrának félszigetszerűen délre előreugró nyúlványa. 500 m magas, alapkőzete andezitből és andezittufából áll, oldalait felsőpannon és pleisztocén lejtőtqrmelék fedi. Növénytakaróját az egykori tatárjuharos lösztölgyesek ( Aceri tatarico-Quercetum ) maradványai, a felhagyott szőlőkultúrák, a füves sztyeplejtők ( Diplachno-Festucetum sulcatae és a Cynodonti-Festucetum pseudovinae ), a mészkedvelő ( Corno-Quercetum ) és a cseres tölgyesek ( Quercecetum petraeae-cerris ) jellemzik. Az 1970-80-as években kisebb nagyobb megszakításokkal kétéltű és hüllőfaunisztikai megfigyeléseket végeztünk a Mátra hegység területén, és annak déli dombvidékén. Adatainkat UTM rendszerben publikáltuk (SOLTI & VARGA 1981, 1984; VARGA 1987). "A Mátra és a Cserhát természeti képe" kutatási program kiemelt vizsgálati objektuma a Sár-hegy, melynek intenzív kutatása 1980ban kezdődött. A teljesség kedvéért a már publikált kétéltű és hüllő adatokat kiegészítve az újabb sár-hegyi megyfigyeléseinkkel a most megjelenő tanulmánykötetben újra közreadjuk. Ezzel nem tekintjük a területet feldolgozottnak, munkánk csupán alapvetés jellegű. Feltételezésünk szerint további fajok előkerülése várható. A Salamandra salamandra a Bene-patak völgyében. A Pelobates fuscus legközelebbi élőhelye Gyöngyöshalász térsége, előfordulhat a löszterület határáig, különösen a hegy déli lábánál. Mindkét Bufo fajunk előkerülhet a megfelelő élőhelyén. A Lacerta muralis különösen a keleti oldal sziklás útbevágásaiban, az Elaphe longissima a terület meleg tölgyeseiben várható. A FAJOK ISMERTETÉSE Triturus eristatus LAUR.: Abasár, a gáztelep melletti kis vígyűjtő (Sár-hegy lába), 1976. VI. 23. ВЕКЕ Zs. (2 lárva); ugyanitt 1976. VII. 5. ВЕКЕ Zs. (12 db); Szurdokpart, bányató 1976. VI. 2. (1 db + 2 lárva). Eddigi vizsgálataink alapján, csupán a Sár-hegy peremterületeiről ismert. Triturus vulgaris L.: Pipis-hegy, kis tó az erdészház közelében, 1977. VI. 22. VARGA (10 db); ugyanitt, 1988. VIII. 17. (1 lárva); Szent Anna-tó (kövek alól), 1970. IV. 10. (1 db); ugyanitt, 1976. VIII. 10. (3 lárva). A Sár-hegy leggyakoribb farkos kétéltűje, minden alkalmas vizes biotópban megtalálható. Bombina bombina L.: Abasár, gáztelep melletti kis vízgyűjtő (Sár-hegy lába), 1976. VII. 5. ВЕКЕ Zs. (4 db); Pipis-hegy, kis tavacska az erdészház közelében, 1977. VI. 22. (5 db); Szent Anna-tó, 1977. V. 8. NAGY G. (1 db); uyanitt 1976. VIII. 10. (10 db); ugyanitt 1988. VIII. 17. (több példány); Szurdokpart, a 3-as műút mellett, 1977. V. 17. (3 db); ugyanitt bányató, 1977. VI. 2. (9 db); var. viridis MARIAN: Szurdokpart bányató, 1977. VI. 2. (3 db); Pipis-hegy, kis tavacska az erdészház közelében 1977. VI. 22. (1 db). Állandó vizeknél gyakori, de az időszakos vízállásoknál is hamar megjelenik. Hyla arborea L.: Abasár ËNY, a víműnél (Sár-hegy oldal), 1977. III. 15. ВЕКЕ Zs. (1 db); Abasár, kis vígyűjtő a gáztelep mellett (Sár-hegy lába), 1976. VII. 5. ВЕКЕ Zs. (1 db); Pipis-hegy, kis tavacska az erdészház közelében, 1977. VI. 22. (1 lárva); Szent Anna-tó, 1976. VIII. 10. (1 db); ugyanitt 1988. VII. BÄNKUTI - VARGA (2 db). Rejtettebb életmódja miatt, előfordulását többnyire a szaporodási helyein azonosítottuk. 69
