Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. Suppl. 2. (1988)

Bánkuti, K.–Tóth, S.: Adatok a Sár-hegy szitakötő faunájához (Insecta: Odonata)

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 2: 1-6, 1988 Adatok a Sár-hegy szitakötő faunájához (Insecta: Odonata) TÓTH Sándor — BANKUTI Károly Zirc, Bakonyi Természettudományi Múzeum Rétság ABSTRACT

: (Data to the Odonata fauna of Sár-hegy) - The paper demonstrates the occurrence of 19 Odonata species on the nature conservation area of Sár-hegy, neighbouring Gyöngyös (Hungary), on the basis of the investigations which had been made thre. The Pyrrhosoma nymphula interposita

, Sympetrum fonscolombii and Leucorrhinia pectoralis are worthy of special mention out of the found species. A Gyöngyös melletti Sár-hegy nem tartozik az odonatológiailag rendszeresen kutatott területek közé. Mindössze 5 alkalommal végzett gyűjtések, illetőleg megfigyelések állnak rendelkezésünkre, melynek eredményeképpen 19 faj jelenlétét sikerült kimutatni. Ez a 19 faj természetesen nem jelenti a Sár-hegy teljes szitakötő faunáját. További rendszeres gyűjtések újabb adatokat fognak eredményezni, elsősorban Sympetrum fajok előkerülése várható, mert főleg az őszi gyűjtések hiányoznak. A kevés gyűjtés ellenére is bebizonyosodott, hogy a Sár-hegy (más rovarcsoportok mellett) odonatológiai szempontból is érdekes terület. Ezt igazolja az olyan fajok jelenléte, mint a Pyrrhosoma nymphula interposita

, a Leucorrhinia pectoralis és a Sympetrum fonscolombii

. A Sár-hegy természeti adottságai kedvezőek a szitakötők szaporodása szempontjából. A hegyet felépítő andezit kőzet nem ereszti át a vizet, ezért a fennsíkon már néhány négyzetméteres mélyedésekben is gyakran alakulnak ki állandó állóvizek, melyekben nagyobb mennyiségben fejlődnek elsősorban a Lestes fajok lárvái. A legjelentősebb szitakötő élőhely az un. Szent-Anna tó, mely 1933-ban a kevés csapadék következtében csaknem teljesen kiszáradt. Valószínűleg a tó ad otthont a Leucorrhinia pectoralis lárváinak. Nagyon érdekes a fennsíkról Gyöngyös irányába siető erecske, melynek kiszélesedő, mélyebb mederrészei a lassú folyású víz alkalmas a Pyrrhosoma nymphula interposita lárváinak megtelepedésére. Nagy kár, hogy e kis erecske vízminősége 1983-ban jelentősen romlott. Fennáll annak a veszélye, hogy a további vízminőség-romlás a faj kis számú populációjának az eltűnését fogja okozni. A Sár-hegy a nagyobb testű és jól repülő szitakötők számára viszonylag kis terület, ezért valószínűnek tartjuk, hogy vándorlásaik során a hegyen olyan fajok gyűjtésének lehetőségét sem lehet kizárni, melyek a hegy közelebbi vagy távolabbi környékéről vetődtek oda. A Sár-hegy szitakötő faunájáról tudomásunk szerint adatközlés az odonatológiai irodalomban nem található. Ezért a felsorolt fajok mindegyike új adat a hegy faunájára. A jelen dolgozatban ismertetett szitakötő anyag gyűjtése 3 kutató nevéhez fűződik (zárójelben a fajlistában rövidítések): BANKÚTI Károly (BK.), CSIBY Mária (CSM.), Dr. TÓTH Sándor (TS.). BÁNKÚTI Károly anyagát a Libellula fúlva és a Sympecma fusca kivételével a Szent-Anna-tónál gyűjtötte. A FAJOK JEGYZÉKE Platycnemis pennipes pennipes (PALLAS, 1771): Pontokaspi faunaelem, mely Európa nagy részében és Elő-Azsiában fordul elő. Hazánkban általánosan elterjedt, lárvája elsősorban lassan folyó patakokban, ritkábban állóvizekben fejlődik. Gyűjtési adatok: 1980. VI. 24., 2ó* (CSM.); lg (TS.); 1983. V. 19., 1 db (BK); 1983. VI. 8., 2c? lg (TS.); 1983. VI. 24., 2d

4 lg (TS.). Coenagnon ornatum (SÉLYS-LONGCHAMPS, 1850): Pontomediterrán faunaelem, mely Közép-Európától Mezopotámiáig megtalálható. Magyarországon szórványosan fordul elő, de helyenként gyakori. Lárvája állóvizekben és kisebb folyóvizekben található. Gyűjtései adatok: 1980. VI. 24., 2tf (CSM.); lrflp (TS.). Coenagrion puella puella (LINNÉ, 1758): Ponto-kaspi faunaelem, azonban Európán és Elő-Ázsián kívül Észak-Afrikában is él. Hazánkban szinte mindenütt gyűjthető gyakori szitakötő, melynek lárvái főleg iszapos álló és lassú folyó vizekben fejlődnek. 1