Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. (1988)

HÍR, J.: Puhatestű és aprógerinces leletek a visontai külfejtés löszrétegeiből

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 13: 37-42, 1988 Puhatestű és aprógerinces leletek a visontai külfejtés löszrétegeiből HÍR János Pásztó ABSTRACT: The author investigated the upper 2 m of a loess layer in the Visonta surface mining area. 9 samples were collected from 20 cm thick thin-layers. The mass of every samples were 15 kg. After washing of the material a rich mollusc fauna and a microvertebrate material turned up. Among the mollusc species the Catinella arenaria is remarkable, because the details of the latter 10 years demonstrated the constant presence of this species in the North hungarian pleistocene faunas. The vertbrate finds are unfitted for exact age- determination, but there presence is important, because in Hungary till now nobody followed with attention to collect micromammal finds from loess. After a far-reaching collecting programme correlation would be possible between the hungarian loess litostratigraphy and the pleistocene fauna chronology. A mátraaljai lignites összlet fedőképződményeinek szelvényeit Dr. PÉCSI Márton vezetésével munkacsoport dolgozta fel a nyolcvanas évek elején (HAHN Gy. et al. 1934; KRETZOI M. et al. 1982, PÉCSI-D0NÁTH É. et al. 1982; PÉCSIM. 1983; PÉCSIM, et al. 1985). A vizsgálati program központjában a lignitre települő plio-pleisztocén fedő összlet lito- és magnetosztratigráfiai tagolása állt. E mellett - makrofauna leletek alapján - életrétegtani értékelésre is sor került. Saját vizsgálataimat a program lezajlása után egyénileg végeztem 1985. nyarán SZ0K0LAI György geológus segítségével. Korábbi Sajó-völgyi gyűjtéseim (HÍR 3. 1988b.) azt bizonyították, hogy megfelelő mennyiségű lösz iszapolása révén nemcsak puhatestű, hanem apróemlős anyag is nyerhető. Ez a tapasztalat Visontán is beigazolódott. Ennek jelentősége azért lényeges, mivel hazánkban nemzetközileg elismert tudományos eredmények születtek mind a löszképződmények, mind pedig az aprógerinces faunák rétegtani szemléletű kutatása során (JÁNOSSY D. 1979.). A két szakterület - egymástól függetlenül és a maga sajátos eszközeivel - egy-egy nagy részletességgel kidolgozott relativ kronológiai rendszert épített ki. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a két kronológia között szinte alig vannak megbízható kapcsolódási pontok. Az igazi erdményt az jelentené, ha értékelhető számú és gazdagságú faunák birtokában lennénk regionális löszfeltárásainkból. Ezek begyűjtésére remélhetőleg a jövőben lesz lehetőség. Néhány külföldi példa is bizonyítja, hogy löszben is lehetséges kisemlős faunafsldúsulás (RABEDER G. 1974, 1977; STROCH G. 1969; VIRET 3. 1954). Visontai gyűjtésemet az egykori keleti 1. bányarész löszrétegeinek felső - 2 méternyi szakaszán végeztem (1. ábra). A kb. 15 kg tömegű minták egybefüggő szelvényből, egyenként 20 cm vastagságú szintből származtak. A feldolgozás során összesen 2045 db. csigapéldány (1. táblázat) és kb. 50 db. közelebbi határozásra alkalmatlan csonttöredék került elő. A meghatározásra alkalmas fogtöredékek száma mindössze három. A puhatestű faunát viszonylag kevés faj alkotja, melyek a legközönségesebb löszcsigák közül kerülnek ki. Az együttes egésze általában hideg-száraz klímát tükröz. Alárendeltek benne a viszonylag enyhébb v. nedvesebb klímát igénylő elemek. A szelvény ökológiai szempontból három szakaszra tagolható (2. ábra). 1. 9 - 4. minta: jellemzőek a nagy tűröképességű fajok. Domináns a Pupilla triplicata

, amely a Pupilla fajok között viszonylag nedvességigényesebb (KR0L0PP E. szóbeli közlés). Itt a leggyakoribbak a melegkedvelő Helicopsis striata és a Catinella arenaria

. 2. 3 - 2. minta: a fajszám radikálisan lecsökken és a nagy éghajlati szélsőségeket tűrő Pupilla sterri szinte egyeduralkodóvá válik. E mögött valószínűleg egy erős lehűlés feltételezhető. 3. 1. minta: a klíma valamelyest enyhül és főleg nedvesebbé válik, amit a Succinea oblonga faj dominanciája bizonyít