Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. (1988)
FAZEKAS, I.: Die Fauna der Schmetterlinge von Gerla (Südost-Ungarn) (Lepidoptera: Macrolepidoptera)
Falcaria lacertinaria L., F: 17. V. 1966. M: 1, W: Cilix glaucatus SCOP., F: Von E. April bis M. September, in drei Generationen. M: 75, W: 14 SATURNIDAE Saturnia pyri PEN. & SCHIFF., F: Im Mai. M: 3, W: 1 Saturnia pavonia L. , F: Im April. M: -, W: 5 LASIOCAMPIDAE Malacosoma neustria L., F: Von A. Juni bis A. Juli. M: 46, W: Poecilocampa populi L., F: Von A. September bis A. November. M: 8, W: 4 Macrothylacia rubi L ., F : Von A . Mai bis E . Juni . M: 4, W: 33 Phylcodesma tremulifolia HBN., F: Im April und von E. Juli bis A. August, in zwei Generationen. M: 9, W: Gastropacha quercifolia L., F: Von A. Juli bis E. August. M: 29, W: 2 Odonestis pruni L ., F: Von M. Juni bis A. September. M: 19, W: NYMPHALIDAE Vanessa atalanta L., F: Im August und September. M: 3, W: Polygonia c - album L., F: Im August. M: -, W: 2 Gerla (DK-Magyarország) éjszakai nagylepkefaunája FAZEKAS Imre Magyarországon a szervezett fénycsapdahálózat több évtizedesmultra tekint vissza. Az 1952-ben megindult fénycsapda program azóta az egész országra kiterjedt. KOVÁCS Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett a fénycsapda-kutatások megindításánál és későbbi kiszélesítésénél. Az 1950-es években egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fénycsapdák által gyűjtött rovaranyag sokféle szolgálatot tehet a növényvédelem, a rendszertan, a faunis/tikai, az állatfülrirajz, az ökológiai és a cönnlógia terén. 1963-ban már közel félszáz fénycsapda működött az országban. A feldolgozás hatékonysága érdekében nrszágns szervek fogtak össze és létrehozták az un. "Növényvédelmi Identifikációs Csoportot" több specialista felkérésével. A fénycsapdák Macrolepidoptera anyagát KOVÁCS Lajos egyszemélyben rinlgnzta fel. KOVÁCS Lajos naplói hallatlan precizitásról, nagy munkabírásról és kiváló identifikációs tudásról tanúskodnak. Naplóiban évről-évre rendszertani sorrendben sorakoznak a fajok, s azok gyűjtési adatai. Hihetetlen szolgálatot tett evvel nemcsak saját korának, de napjaink lepidopterológusának is. A gerlai, megsárgult naplólapnknn egy fajokban rendkívül gazdag, állatfüldrajzilag igen érdekes helyi fauna alapjai rajznlórinak ki. KGVÁCS Lajos munkássága nrjosztnleg hatott a háború utáni nemzedék kutatási kedvére is, amelyet specialisták sora jelez a nemzetközi porondon is. Jelen munkámban KOVÁCS Lajns feljegyzéseit (1) fnunisztikai , (2) fonológiai és (3) mennyiségi szempontok alapján dolgoztam fel. lettem ezt azért, mert hazánk e keleti tájáról eddig szinte alig rendelkeztünk Macrnlepidopterákra vonatkozó adatokkal, ugyanakkor Magyarországon most van folyamatban a Fauna Hungarian köteteinek megírása, továbbá az adatok rögzítésével alapot biztosítunk a későbbi állatföldrajzi, faunagenetikai vizsgáIátokhoz is. E helyen szeretnék köszönetet mondani füzv. KOVÁCS Lajosné GÁNCS Ilonának) aki a hagyatok gondos megőrzésével a feljegyzéseket Köztudott, hogy a Lepidnpterák rendszerében az újabb kutatások lényeges változásokat hoztak 1966 óta. így a naplófel.jegyzéseket a legújabb rendszerek és •nnmr.vik 1 aturák alapján revideálnom kellett. Mellűzöm HFRBULOF "új Geometridae rendszerét", amelyet Európában sok szerző használ. Rendszere semmiféle bizonyítékot nem szolgáltat arra vonatkozóan, hogy "természetesebb" lenne az eddig általában elfngadntt rendszernél, s nomonklator ikon téren további bizonytalanságok alapjául szolgált. A Gerla környéki eredeti ökoszisztémák nagylepkefaunája ma már- nehezen rekonstruálható, hiszen az agrártájjá válás jelentős befolyásoló tényező. Az azonban megállapítható, hogy a helyi faunát az alacsony példányszám ellenére sok nrrlűlakó faj demonstrálja. Sok rokon vonást mutatva a Temesvár környéki tölgyesekkel. Feltűnően alacsony egyedszám részesedést mutatnak a zúzmőevö Arctiiriae fajok (1,4 X). Az opifita társulások els/ogényosodésn úr; a Iovegő szennyezettség közötti korreláció a Mecsek- és a Bakony-hegység faunájában már- .jól fel ismorhotű (vü. 2. ábra). A Gerlai okokat pontosan még nein ismerjük.
