Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)

Oláh, M.: A fűrészlábú szöcske (Saga pedo (Pallas)) újabb előfordulása a Mátra-hegységben

A leleőhelyeket tájegységenként, közlöm, zárójelben a gyújtó neve és a gyűjtés időpontja szerepel: Aggteleki-karszt ; Zempléni-hg

: Hegyalja, Sátoraljaújhely tokaj, Nagykopasz; Bükk-hg: Pes-kő (K0PPÁNYI)1930); Bél-kő; Kemesnye; Gerennavár (SIROKI 1961); Nagyeged; Messzelátó; Köpüskő; Kólyukgalya; Tarkó (NAGY 1960); MÁTRA

: Saskó (NAGY 1953); Úvár (OLÁH 1987); Csehát

: Naszály (SZILÁGYI 1930); Börzsöny

: Visegrádi-hg

: Leányfalu, Nyerges-hegy; Vadálló-kövek(ENDRÖDI 1958); Dömös (ENDRODY-YOUNGA 1958); Gerecse

; Pilis

; Budai-hg

.: Gellérthegy; Hárs-hegy (PONGRÁCZ): Hármashatár-hegy; Hársbokor-hegy (STILLER 1954; MERKL 1983); Kutya-hegy (NAGY); Nagy-Szénás; Sas-hegy: Budafok, Tétényi-plató; Budaörs, Csiki-hegyek (STEINMANN 1951); Kies-völgy (ADAM 1977); Velencei- hg

. : Nadap (KASZAB 1951); Meleg-hegy; Bakony

: Várpalota, Fajdas-hajlat (VESZELONSZKY 1973);

Mecsek

; Velencei-hg A Saga pedo keveset mozgó állat. Mozgása lassú. Szárnyatlansága miatt moz gástere korlátozott. Ha élőhelyét bármilyen károsító tényező éri, az a populáció pusztulásához vezethet. NAGY Barnabás cikkeiben többször felhívta a figyelmet (1965, 1974) a Saga pedo védelmének szügségességére. Azóta ez az igény teljesült, a Saga pedo a rovaroknál jelentős, 3000 Ft-os' eszmei értékkel került védelem alá, élőhelyeinek zöme pedig fokozott védelmet élvezve része valamelyik Tájvédelmi Körzetnek vagy Nemzeti Parknak. A Bélkőn (Bükk) folyó mészkőbányászat a populáció pusztulásához vezetett (NAGY 1974). A növekvő urbanizáció és a "hétvégi turizmus" következményként a Budai-hegyekben megsemmisült a gellérthegyi, a Hárs-hegyi és a Hármashatár-hegyi populáció (NAGY 1965). Már Pilisszántó (Pilis) környékén sem fordul eló. Jelenleg Budapest környékén az összes Saga-élőhely valamilyen formában (a védelem ellenére) veszélyben van. A terjeszkedő külszíni mészkőfejtés a Villányi-hegység Saga-populációjára közvetlen veszélyt jelent. IRODALOM FRIVALDSZKY, I. (1867): A magyarországi egyenesröpúek magánrajza. (Monographie der Orthopteren von Ungarn) Pest, 201 GERLÚCZY, Gy.- DULÄCSKA, G. (1879): Budapest és környéke természettudományi, orvosi és közmívelési leírása. Budapest, I. rész PUNGUR, Gy. (1900): Fauna Regni Hungáriáé KOPPÁNYI, T. (1950): Adat a Saga serrata Fabr. magyarországi előfordulásához. Ann. Biol. Univ. Debr. 1 (VII.) NAGY, B. (1960): A Saga pedo Pali. magyarországi előfordulásának vertikális határai. Fol. Ent. Hung. 13. NAGY, B. (1965): Rovaróriásunk: a fűrészlábú szöcske, Saga pedo Pali.Búvár, 10(1): 29-33. NAGY, B. (1974): Reliktum Saltatoria fajok a pusztuló Bélkő-hegyen. Fol. Ent. Hung 27(1): 139-144.. NAGY, В., KIS В., NAGY L. (1984): Saga pedo Pali. (Orthoptera, Tettigoniidae): Verbreitung und ökologische Regelmässigkeiten des Vorkommens in S0-Mittele-uropa Verh. Zehnt. Intern. Symp. Entomofaun. Mitteleur., Bp

. 190-192 SIROKI, Z. (1961): A Saga pedo Pali. újabb előfordulása a Bükk-hegységben. -Neuere Vorkomen der Saga pedo Pali, im Bükk-Gebirge

. Áll. Közi.', 48: 125-127. PAPP,

J. (1977): A budai Sas-hegy élővilága. Biológiai tanulmányok 12. SZALAY-MARZSd L-né, (1983): Természeti környezetünk. V. 23., 35.o. G:K:T:H.kiadvány WAGNER,J. (1904): Ritka óriási sáskafaj Budapesten. A Természet, 36: 149. OLÁH Mihály H-1078 BUDAPEST Murányi út 59. 45