Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)
Oláh, M.: A fűrészlábú szöcske (Saga pedo (Pallas)) újabb előfordulása a Mátra-hegységben
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 12: 43-45, 1987 A fürészlábú szöcske [Saga pedo (PALLAS)] újabb előfordulása a Mátra-hegységben OLÁH Mihály Budapest ABSTRACT: (A new occurrence of the Saw-legged grasshopper, Saga pedo (PALL.) in the Mátra Mts.) A full list of all known Hungarian localities of the Holomediterraean , postglacial relict Saga pedo (PALLAS, 1771) is given, including a new record from fromthe Mátra Mts. Emphasizing the importance of nature conservation, the localities of the destrayed and endangered populations are listed separately. A fűrészlábú szöcske - Saga pedo PALL. (= S. serrata FABR.) (1. ábra) családjának ( Sagidae ) egyetlen hazai képviselője. Elterjedését tekintve leginkább holomediterrán faj: Spanyolországtól Ausztrián (Fertő-tó északi része, Bécs környéke) és a Kárpát-medencén át Dél-Szibériáig fordul elő. Hazánktól északabbra a Kis-Kárpátokban és Nyitra környékén gyűjtötték. Dél-Európában is több helyről előkerült (Fiume, Zengg, Orsovai-hegység, Növi, Krk-sziget). Magyarországi előfordulásáról az első adatokat a múlt században közölték (FRIVALDSZKY, 1867; GERLÓCZY - DULÁCSKA 1879), de ekkor még csak Budapest közvetlen környékén, illetve Sátoraljaújhelyen voltak ismertek élőhelyei. Az egyre intenzívebb Orthoptera-kutatások során kb. az 1960-as évek végére elég jól kirajzolódott a Saga pedo magyarországi előfordulásának területi eloszlása. Ennek alapján a Saga pedo a magyar középhegység vonulatának jellegzetes faja, szinte minden tájegységben megtalálhatóak "kézilabda-pályányi" szigetszerűen elszórt élőhelyei. Ritka, mindenütt minimális létszámú populációkban él. Hazánk többi részéről hiányzik. Eddig legalacsonyabban a Budai-hegységben gyűjtötték (Tétényi-plató 210 m), legmagasabban pedig a Bükkből került elő (Tarkő 940 m). A fűrészlábú szöcske rovarfaunánk egyik legkülönlegesebb képviselője. KözépEurópában a jégkorszak utáni melegebb sztyeppklíma maradványfajaként fordul elő (posztglaciális reliktum). Élőhelyei kizárólag zavartalan területek; lejtősztyepp foltok, sziklagyepek, karsztbokorerdő-tisztások. A Vásárhelyi István Természetvédelmi Kör tagjaként 1985-től veszek részt a Nyugat-Mátrai Tájvédelmi Körzet rovarfaunájának feltárásában. Háromhetes kutatótáborunk egyik napján, 1987. VIII. 11-én Úvár (Heves-megye, Mátraszentimre)DNY-i lejtőjén, körülbelül 530 méter magasságban egy száraz, meleg klímájú kb. 15x35m-e sziklagyepen gyűjtöttem. Itt egy kevésbé borított felszínű területen, a talajon mozdulatlanul álló zöld, £ Saga pedo-t találtam. Ez a második előfordulása a Mátra hegységben. Az első mátrai példányt NAGY Barnabás gyűjtötte 1953. VIII. 14.-én a Kékestetőtől keletre elterülő Sas-kő kis erdei tisztásán 880 m-es magasságban. A két élőhely között légvonalban mért távolság kb. 4200 m. Az új Saga-élőhelyet füves-tölgyes, ill. gyertyános-tölgyes társulás veszi körül. Aznap ugyanitt a következő Orthopterákat találtam nagyobb számban Calliptamus italicus L; Oeidipoda coerulescens L. Annak ellenére, hogy a Tájvédelmi Körzet rétjein Mantis religiosa L. mindenütt nagyobb számban előfordul, ezen a területen csak egy példányával találkoztam . Hiányát érezve egy részletes összefoglalásnak ezúton szeretném közölni a Sa ; qa pedo ezidáig feltárt magyarországi élőhelyeinek listáját. Az irodalmi adatokc kívül felhasználom a Természettudományi Állattárának Orthoptera-gyűjteményében talált (10 magyarországi) Saga pedo adatot, illetve Dr. MERKLOttó és ÁDÁM László (Természettudományi Múzeum) szóbeli közléseit. Szíves segítségüket ezúton is köszönöm. 43
