Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)
Tóth, S.: A Mátra-hegység szitakötő (Odonata) faunája
(45) Sympetrum striolatum striolatum (CHARPENTIER, 1840): Holomediterrán faunaelem^ az előző fajhoz hasonlóan országosan elterjedt, gyakori szitakötő. Érdekes, hogy a Mátrából a vártnál kevesebb helyen került elő. Tömegrészesedésével (2,16 %) messze elmaradt a többi gyakori Sympetrum faj mögött. Tulajdonképpen a faunisztikai irodalomból is kevés mátrai adata ismert (Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Kékes, Mátrafüred, Mátraháza, Mátraszentimre). Magam eddig a hegység 7. pontján fogtam. Barkás-tó: 1987. 07. 16., 1 (1+0), TS - Búzás-völgyi-tó: 1987. 07. 16., 2 (0+2), TS; 1987. 08. 16., 1 (1+0), TS - Csór-réti-víztároló: 1987. 07. 15., 1 (0+1), TS - Galyatető: 1986. 08. 20., 2 (2+0), TS - 0roszi-tó: 1986. 08. 18., 10 (6+4), TS; 1987. 07. 13., 2 (1+1), TS; 1987. 08. 15., 6 (4+2), TS - Recsk: 1986. 08. 21., 1 (1+0), TS - Solymosi-tó: 1986. 08. 18., 2 (1+1), TS. (46) Sympetrum vulgatum vulgatum (LINNÉ, 1758): Szibíriai faunaelem, Magyarországon általánosan elterjedt gyakori szitakötő, mely a Mátrában is gyakori. Tömegrészesedése alapján (18,39 %) a második helyet foglalja el hegység Anisoptera faunájának összetételében. A területnek eddig 32. pontján gyűjtöttem. Agasvár: 1987. 07. 15., 2 (1+1), TS - Barkás-tó: 1987. 07. 16., 10 (3+7), TS - Búzás-völgyi-tó: 1986. 08. 21., 5 (3+2), TS; 1987. 07. 16., 1 (1+0), TS; 1987. 08. 16., 4 (1+3), TS - Csór-réti-víztároló: 1986. 08. 20., 2 (0+2), TS - Fekete-tó (Párád): 1986. 08. 20., 1 (0+1). TS - Gyöngyös: 1986. 08. 18., 2 (1+1), TS - Gyöngyösoroszi-víztároló: 1986. 08. 18. 1 (1+0), TS - Hasznosi-víztároló: 1986. 08. 19., 3 (2+1), TS - Ilona-völgy 1974. 08. 10., 1 (0+1), TS; 1979. 08. 04., 2 (2+0), TS - Ipari-víztároló: 1986. 08. 20., 2 (1+1), TS; 1987. 08. 16. 1 (0+1), TS;*1983. 09. 07., 3(1+ 2), TS - Köszörű-völgyi-víztároló:1987. 07. 16., 2 (1 + 1), TS - Kövecse-patak, Mátrakeresztes: 1986. 08. 19., 5 (2+3), TS - Kókútpuszta: 1986. 08. 21., 4 (1+3), TS - Kőris-mocsár: 1986. 08. 21., 5 (1+4), TS - Maconkai-tároló (Kisterenye): 1986. 08. 19., 10 (3+7), TS - Maconkai-tároló (Nagybátony): 1986. 08. 19., 5 (2+3), TS - Mátraalmás: 1987. 07. 15., 5 (2+3), TS - Mátraháza: 1982. 07. 06., 4 (3 + 1), TS; 1987. 08. 15., 1 (1+0), TS Mátraszentlászló: 1983. 09. 07., 5 (3+2), TS - Nyírjes: 1987. 08. 16., 4 (3+1), TS - Nyírjes-tó: 1987. 07. 16., 1 (1+0), TS - 0roszi-tó: 1986. 08. 18., 8 (3+5), TS; 1987. 07. 13., 1 (1+0), TS; 1987. 08. 15., 6 (2+4), TS Párád: 1974. 08. 10., 3 (2+1), TS; 1974. 08. 10., 4 (3+1), TS; 1982. 08. 06. 1 (1+0), TS - Pisztrángos-tó: 1983. 09. 07., 4 (1+3), TS; 1986. 08. 21 7 (2+5), TS - Recsk: 1974. 08. 10., 2 (1+1), TS; 1986. 08. 21., 2 (0+2), TS - Parádrürdó: 1974. 08. 10., 4 (3+1), TS; 1982. 08. 06., 1 (1+0), TS Rudolftanya: 1986. 07. 30., 8 (3+5), TS - Sár-hegy: 1986. 08. 18., 17 (4+ 13), TS; 1987. 07. 13., 16 (5+11), TS - Sás-tó: 1974. 08. 10., 4 (1+3), TS 1982. 07. 06., 13 (9 + 4), TS; 19B6. 08. 18., 3 (2 + 1), TS - Solymosi-tó : 1986, 08. 18., 3 (0+3), TS; 1987. 07. 13., 19 (8+11), TS; 1987. 08. 15., 1 (0+1), TS - Szent Anna-tó: 1987. 07. 13., 3 (2 + 1), TS; 1987. 08. 15., 15 (8 + 7), TS, (47) Leucorrhinia pectoralis (CHARPENTIER, 1825): Nyugat-szibíriai faunaelem, Magyarországon un. .szórványos előfordulású szitakötő, melyet a Mátrából a Sár-hegyről közöltek először (BÁNKÚTI 1986, TÓTH-BÁNKÚTI 1987). A Sár-hegyen kívül további lelőhelyeit sikerült kimutatni, de mindenhol csak kis számban található, így a Mátra Anisoptera faunájának összetételében továbbra is alárendelt szerepet játszik ez az egyébként színező elem. Barkás-tó: 1980. 06. 23., 3 (3+0), TS - Fekete-tó (Párád): 1987. 07. 16., 4 (3+1), TS - Pisztrángos-tó: 1983. 06. 09., 2 (2+0), TS - Sár-hegy: 1986. 05. 15., 4 (3+1), TS. AZ EREDMÉNYEK MEGBESZÉLÉSE A 8 éven át a Mátrában folyó gyűjtések eredménye 3805 szitakötő. A viszonylag nagy mennyiségű anyag feldolgozása és publikálása következtében lényegesen megváltoznak a hegység szitakötő faunájára vonatkozó ismereteink. Míg a szerénynek nevezhető irodalmi közlések alapján 38 fajt ismertünk a Mátrából, most 47 faj előfordulását tekinthetjük igazoltnak.A 47 faj a hazai fauna lQ4-át .jelenti. Ez az érték a további rendszeres gyűjtésekkel is valószínűleg csak minimális mértékben növekszik majd a jövőben. A fajszám növekedése mellett jelentősnek ítélhető, hogy lényegesen növekedett a szitakötőgyűjtő-helyek száma és a gyűjtőhelyek arányos területi eloszlása is. Az sem mellékes, hogy megtörtént valamenynyi, a hegységből ismert szitakötőgyűjtő-hely (beleértve az irodalomban szereplőké is) az európai EIS UTM hálórendszerrel kompatibilis kódszámainak meghatározása, egészen a jobb területi áttekinthetőséget biztosító 2,5 x 2,5 km-es ún. *- Kékestető 1979. 00. 04., 7(3+4), TS; 36