Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)
Solt, P.: Legányi Ferenc nyomában Mátraszőlősön a Procarcharodonok lelőhelyén
17 Hexancus primigenius (AG.) Hemipristis serra (AG.) Odontaspis cuspidata (AG.) Oxyrhina hastalis (AG.) Oxyrhina retroflexa (AG.) Lamna sp. Procarcharodon megalodon megalodon (AG.) Sparus cinctus (AG.) Sparus helvecianus JONET. 1987. tavaszán a régen felhagyott mészkőbányát járva, - mely Mátraszőlős falutól É-ra a Nagyrendek D-i oldalába mélyült, -jómagam is találtam néhány halfogat ( Sparus sp., Hemipristis serra /AG./). A néhol szinte áthatolhatatlan bozóttal benőtt bányaudvar és a sokszor 10 métert is meghaladó függőleges falak nem kecsegtetnek nagy eredménnyel, viszont a Szamár-patak, valamint az erdészeti ddzerutak többhelyütt is metszik a litothamniumos márgát és a zátonymészkövet. Áttekinteve a két leletanyagot feltűnő a nagytestű alakok dominanciája. Létfeltételeik az időszakra jellemző trópusi-szubtrópusi éghajlat alatt a zátonyfácies planktonban, rákokban, férgekben gazdag környezetében adottak voltak. A nagy rájákat ( Myliobatis és Manta félék) az előbbiek, míg a halaktól, nagytestű emlősöktől nyüzsgő vizek a legnagyobb cápákat ( Procarcharodon , Hemipristis , Lamna , Galeocerdo fajok) vonzották. A DNy felől transzgredáló indopacifikus kapcsolattal bíró meleg tenger a Procarcharodon - Galeocerdo - Hemipristis - Myliobates dominanciájú faunainváziója a Kárpát-medence miocén korú üledékei közt a középső miocén elkülönítését teszi lehetővé a porcos halak alapján. A gazdag leletanyag igen változatos képet mutat. Egyaránt előfordulnak a ma élő "kozmopolita" homoki cápák elődeinek tekinthető Odontaspis (Synodontaspis) fajok, mint az Odontaspis (Synodontaspis) acutissima (AG.) (T! tábla, Y. kép) , valamint a melegkedvelő tigris cápák ( Galeocerdo fajok)és a kék cápák ( Hemipristis serra AG. I. tábla, 4. kép) ősei. A ma élő hatkopultyús ( Hexanchus ) szürke cápák, - korábban Notidanus - Mátraszőlősről gyűjtött fogmaradványai inspirálták VITÁLIS Istvánt (1942) a recens fajok fogazatának vizsgálata alapján az ősi alakok revíziójára ( Hexanchus primigenius /AG./ I. tábla, 5. kép). A borsó formájú gömbfogak a korallokat rágcsáló Sparus fajok (I. tábla, 6. kép) álkapcsából valók. LEGÁNYI Ferenc nyomát kutatva, a faluban először az iskolában érdeklődtem, így jutottam el néhány régi bányászhoz. HEGEDŰS Lajos annakidején lakatosként dolgozott a kőbányában, mikor még kisvasúttal szállították a kitermelt mészkövet. Az idős ember jól emlékezett az "egri tanárra", aki néha három-négy napot is töltött a terepen, fáradhatatlanul gyűjtve a kövületeket. A letűnt ősvilág megelevenedett elbeszélései nyomán a bányászok szeme előtt, sokan még ma is őriznek egyegy Pectent a tornácon. LŐRINC István volt egykor a robbantómester, szívesen mesél a LEGANYIVAL töltött napokról. Egy-egy szebb példányt együtt emeltek ki a szívós kőzetből a robbantás után. Sajnos az a majd féltenyérnyi cápafog,melyet féltve őrizgetett, az idők során elkallódott. Él viszont az egri gyűjtő emléke, kiről ma is mesélnek a deresedő nagyapák, ha unokáik "madárnyelvvel", vagy "kígyónyelvvel" (így nevezték a környékbeliek a cápafogakat) térnek haza a közeli hegyekből. IRODALOM AGASSIZ, L. (1843): Recherches sur les Poissons fosiles. -Text III. Atlas III. 1—390. Neuchatel. BENDIX - ALMAGREEN, S. E. (1983): Garcharodon megalodun from the upper miocène of Denmark, with comments on elasmobranch tooth enameloid: coronoin .-1-32. Bull, of the Geol. Soc. of Denmark. 32., Koppenhága. BRZOBOHATY, R. - SCHULTZ, 0. (1971): Die Fischfauna der Eggenbur.ger Schichten gruppé.- Chronostr. und Neostratotypen . Miozen der Zentralen Paratethys. M 1 Eggenburgien. 2: 719-760. JONET, S. (1975): Notes d' Ichtyologie Miocene Portugaise VI. Les Sparidae. Boll. Soc. Geol. Port. 19(3): 137-167. pi. II. KORDOS, L. - SOLT, P. (1982): A magyarországi miocén tengeri gerinces faunaszintek vázlata. - MÁFI Évi Jel. az 1982. évről. 347-354. STEUBEN, K. SCH. (1978): Die Haie der sieben Meere. 1-160. Hamburg.
