Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)

Füköh, L.: A Rejtek I. -kőfülke és a Petényi-barlang (Bükk-hegység) Mollusca faunájának malakosztratigráfiai vizsgálata

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 12: 9-13, 1987 Rejtek Lkőfülke és a Petényi-barlang (Bükk-hegység) Mollusca faunájának malakosztratigráfiai vizsgálata FÜKÖH Levente Gyöngyös, Mátra Múzeum ABSTRACT: (Biostratigraphical investigations of the mollusc fauna of Rejtek I. rock-niche and Petényi Cave - Bükk Mountains, Hungary) The paper contains the biostratigraphical evaluation of the sediments of the above mentioned two caves. The results supplement well the earlier made vertebrata-paleontological investigations. A dolgozatban feldogozásra kerülő faunát KROLOPP Endre határozta, s a JÂN0SSY-KORD0S (1976) publikációjában táblázatos formában került publikálásra. Itt a fauna malakosztratigráfiai kiértékelését ismertetem. REJTEK I.-KÖFÜLKE A Bükk-hegység közepén, Répashuta falutól K-re kb. a BNP rejteki kutatóházától D-re kb. 500 m-re található. A kőfülke a völgytalptól 8-10 m magasságban több más üreggel együtt található, melyek közül már szintén találunk feltártakat (szerző által). Szélessége 9 m, hossza 2,5 m, magassága 1,6 m. 1957-ben 3ÁN0SSY próbaásatást végzett, melyet később folytatott. Ennek anyagát oldalfülke 1-2-3-4 jelzéssel látta el. Későbbiekben a rendszeres ásatások során K-Ny-i irányba árkot mélyítettek, s az árok északi végéből gyűjtött anyagot II. bloknak jelölték. Az árok 1,4 m mélyen elérte a barlang alját. A további feltárás a fülke belseje irányába történt, s ezt III. blok néven jelölték. A jelöléseket a későbbiek során több ízben megváltoztatták. Dolgozatomban az eredeti jelöléseket használom. A kőfülke anyagának kiértékelésénél figyelembe kell venni, hogy a minták többségében az egyedszám nem alkalmas a statisztikus kiértékelésre, valamint, hogy a minták nem egy helyről valók, 'hanem a kőfülke több pontjáról gyűjtötték be azokat. A begyűjtésnek megfelelően az anyagot három egységre lehetett tagolni: 1. oldalfülke 2. II. tömb 3. III. tömb 1) Az oldalfülke faunája összetételét tekintve (1. sz. táblázat) jellegzetes erdei társulás. Figyelemre méltó a Limacidae család, ill. a Limax maximus magas dominanciaértéke (74 4), ami mindig erősen nedves, csapadékos klímát jelez. Itt feltehetően valamilyen eddig ki nem derített extremitást mutat. 2) A II. tömb négy szintet foglal magába, melyek közül a harmadik szint csigákat nem tartalmazott. A második három szint (2. sz. táblázat) alapján az alábbiak mondhatók: a) A II. tömb faunáját a Clausiliidae család egyedeinek dominanciája (52 h) jellemzi. A Limacidae család relatív gyakorisága 15,6 %, a Zonitidae családé 9.4. Az erdei elemek relatív gyakorisága 98 %, ami egyértelműen erdei környezetet jelöl. Az 1. és 2. szintek faunájában a Helix pomatia töredéket leszámítva nincs nyílt vegetációra utaló elem. b) A 4. un. "neolit" szint (JÄN0SSY, D. - KORDOS, L. 1976) anyaga eltérést mutat az összfaunaképtől. A faunában olyan fajok fordulnak elő itt, melyek arra utalnak, hogy az üledékképzcdés idején a kőfülke közelében nyílt terű-