Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Pálfia, Zs.–Standovár, T.: Madártani megfigyelések a Nyugat-Mátrában, 1976–1985

Deliclion urbica (molnárfecske): A falvakban fészkel, de az egész vizsgált terület felett rendszeresen megfigyelhető. Legkorábbi adat: V. 10. Legkésőbbi adat: IX. 27. Oriolus oriolus (sárgarigó): Ritka fészkelő. Mátraszentistván: Héjásrét, 1979. V. 27. SZIRMAI, 1980. VIII. 8.; Óvár, 1980. IX. 27.; Csókakő, 1980. VIII. 15.; Ágasvári Túristaház, 1980. VIIL 4. CZÁJLIK; Vándor rét, 1980. VIL 29. CZÁJLIK; Gyula-barlarig, 1984. VIII. 8.; Szamárkő, 1979. VL 31. SZIRMAI, VIL 27., VIIL 1., VIII. 2. SZIRMAI; Mátraszentimre: Somtető É, 1979. VIL 25., VII. 26., VII. 29., VIIL 2. SZIRMAI, 1980. VII. 28., VIIL 8., 1981. VIL 31.; Fiasom-patak, 1980. VII. 30., 1985. VIL 25., Sombükk, 1978. VIIL 2., VIIL 3., 1979. V. 20., V. 25., VIL 30., VIIL 1., 1980. VII. 29., 1984. VI. 2.; Hasznos: Hasznosi rét, 1981. V. 14., 1983. V. 14.; Zsilló-tanya, 1984. V. 19.; Nyikom rét, 1984. VI. 16.; Mátrakeresztes: Békástó, 1979. V. 26. (M,F); Malom-patak, 1979. VL 27.; Határi rét, 1980. VIIL 3., VIII. 4., 1983. V. 14., V. 22., 1984. VI. 16.; Mocsárbükk, 1979. V. 26.; Szalajkás-tető, 1981. V. 10. Legkorábbi adat: V. 10. Legkésőbbi adat: IX. 27. Corvus corax (holló); A területen 1 pár rendszeres fészkelését figyeltük meg Csókakő szikláin, ahol 1979-ben telepedett meg. 1979-80-ban a sziklafalon a kerecsensólyommal együtt költött, majd azokat elverve Csókakőről, 1981 óta egyedül birtokolja a fészkelőhelyet. 1979 és 198 5 között minden évben 3 utódot neveltek fel. Költéséről a legkorábbi adat: II. 14. Muzsla-tető és NJyikom térségében is rendszeresen észlelünk hollókat, de itt fészkelése nom bizonyított. Nucifraga caryocatactes (fenyőszajkó): Hasznos: Nyikom, 1985. X. 14. Garmlus glandarius (szajkó): A vizsgált területen mindenütt közönséges. Parus major (széncinege): Az egész területen közönséges, a leggyakoribb cinegefaj. Párba állására a legkorábbi adat: III. 2. Parus caorulous (kék cinege): A vizsgált terület egészén gyakori fészkelő. Parus ator (fenyvescinege): Az egy holdnál nagyobb területű fenyvesekben rendszeresen megtalálható. Mátraszentistván: Agasvári Túristaház, 1980. X. 16., XI. 23.; Szamárkő, 1980. IX. 28., X. 16., 1981. II. 7., VIII. 8.; Mátraszentimre: Gubola rét, 1980. VIIL 11.; Bagolyirtás, 1980. VIIL 12.; Hasznos: Nyikom fenyves, 1983. II. 5., IV. 8., 1984. IV. 21., VII. 26.; Mátrakoresztes: Hosszúrét, 1982. IV. 18., 1983. VIIL 7., 1984. HL 10.; Sólyombükk, 1979. VIIL 1., 1980. VIII. 6.; Malom-patak, 1983- IV. 8.; Szalajkás-tető, 1981. IV. 26., V. 3., V. 10., 1985. V. 12.; Gyöngyös pata: Muzsla-tető, 1983. IV. 8. Parus palustris (barátcinege): A vizsgált terület egészén gyakori fészkelő. Párba állására a legkorábbi adat: III. 10. Aogithaios caudatus (őszapó): Cserjeszinttel rendelkező lomberdőkben, erdőszélekon rondszerest n megfigyelhető. Párba állására a legkorábbi adat: III. 15. A családok megjelenésére a legkorábbi adat: VII. 6. Sitta europaea (csuszka): Gyakori fészkelő, igen nagy aktivitású faj. Táplálékának megszerzése közben megfordul mind sima, mind repedezett kérgü fákon, a követrkező moüüsülásban: az esetek 3<> í-lian bükk, 35 %-ban gyertyán, 30 'X—ban tölgy, 5 ','(>-ban egyéb fák törzsén és ágain. С érti ii a sp. (fakusz): Rendszeres fészkelő, elsősorban idős tölgy, vagy éger állományban mozog. Táplálékát erősen repedezett kérgü fákon gyűjti: az esetek kb. 60 °/obari tölgy, J2 л-ban éger és 8 %—

ban. egyéb fák törzsén keresgél. Cinclus cincíus (vízirigó): Ritka fészkelő. Rendszeresen megfigyeltük a Kövicses-, Csörgei- és Malom-patakban. Területünkön csak a Csörgő- és a Malom-patakban költött. A Csörgő-patakban 1977 és 1985 között, 1981. kivételével minden évben, a Malom-patakban 1978-, 1979-, 1980-, 1983-ban évente egy-egy alkalomr.ial bizony/toltuk fészkelését. 1981-ben az említett patakok területéről eltűnt a vízirigó! 198 2-ben visszatért a Csörgő-patak területére (azóta is folyamatosan megfigyelhető), 1983-ban a Malom-patakban is, de az erdőállomány ritkítása, majd 1985-ben a terület nagy részének (a fészkelőhelyeket is beleértve) tarra vágása ezt a biotópot végleg megszüntette. Télen a patakok jegesedése miatt lejjebb húzódik a Küvicsos-patak területére, Hasznos felé. Troglodytes troglodytes

, (ökörszem): Gyakori fészkelő. Főleg patakok, vízmosások, szivárgók, források környékén mutatkozik, de cserjeszinttel rendelkező, nyirkos erdőkben is megtalálható, részkét kizárólag sziklás, vagy kimosott gyökerű fákkal szegett palakok, vízfolyások mentén építi. Turdus viscivorus (léprigó): Uitka fészkelő'. Mátraszentistván: Zoltán forrás, 1980. I. Зо., IX. 27., 190 1. II. 15., 1984. I. 28.; Héjásrét, 1978. XI. 5.; Szamárkő, 1984. Vit 24. C/ÁJLIK; Mátraszontimre: 198 1. VI. 14. MÓRÓ; Fallóskút, 1979. VI. 27.; Somtető, 1980. IX. 27., IX. 28., 1984. VIII. 7.; Bagolyirtás, 1980. VIII. 10.; Hasznos: Zsilló-tanya, 1984. XII. 8.; Nyikom, 1984. V. 19.; Mátrakeresztes: Hosszúréti fenyves, 1984. IV. 2 1. (ZAJLIK; Vöröskőbérc, 1984. XI. 10.; Nagyvölgyi-pa117