Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 10. (1985)
Kordos, L.: Legányi Ferenc munkássága az ősgerincesek gyűjtésében
44. Mátraszöllös, Szamár-hegyi mészkőbánya. Delfin fog. 55.2119.lelt.sz.alatt. 45. Lelőhely nélküli leletek az 55.2208. leltári szám alatt. Sziréna fogkorona /1 db/, delfin /1 db/, rája fog /2 db/. 46. Mátraszöllös, Szamár-hegyi mészkőbánva. 2 db krokodil fog. Lelt.sz.: 55.2201. 47. Mátraszöllös, Szamár-hegyi mészkőbánya. 2 db krokodil fog. Lelt.sz. : 55. 2117. 48. Eger - Kis-Eged, 1953. évi gyűjtéssel halmaradványok. 35 db hallenyomat, 5 db halcsigolya, 7 db halpikkely. 49. Eger, Vécsei-úti téglagyár, a kiscelli agyagot bori tó löszből gyűjtött gyapjas orrszarvú állkapcsot MAJOR István 1955. február 10.-én, majd azt átadta LEGÂNYI Ferencnek. Л Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumának ősgerinces gyűjteményében további LEGÂNYI Ferenc által gyűjtött ősmaradványokat lehetett megtalálni. 50. Szomolya, a Nyárjas-hegy Ny-i oldalán a felsőbb rétegekből. Felső-oligocén agyagban Lamn a fog. 51. Eger - Kis-Eged déli oldaláról az út bemetszéséből, az un. Csorgó-forrás mellől középső-oligocén agyagból két cápafaj /Lamna cfr. app e ndi culata AGGASIZ és Lamna cusp idata AGASSIZ/ fogai. 52. Mátraszöllös, Szamár-hegyi mészkőbánya. LEGANYI Ferenc 1955.szeptemberében cápafogakat vásárolt ВОЕЕЛ István és SZABÓ András bányászoktól, amelyek SOLT P. határozása szerint a következő taxonok /KORDOS et SOLT, 1982/: Hexanchus prim igenius/ÁGAS S IZ/ Procarcharodon mega lodon mega lodon Isurus hastalis hastali s /AGASSIZ/ /AGASSIZ/ Isurus retrofl exus /AGASSIZ/ Hemipristis serra AGASSIZ Odontaspis/S yn odontaspis/ Sparus cinctus AGASSIZ cuspidata /AGASSIZ/ Snarnodus helvecianus JONET 53. Eger, Vőcsei-völgy, Érseki téglagyár agyaggödre. Crocodil us fog. 54. Eger, Nagy-Eged-hegy DNy-i oldaláról gerinces fog /? incisivus/ a felsőeocén bartoni emeletbeli lithothamniumos mészkőből. 55. Noszvaj, Forró-kút felettről két cáoafog az alsó-oligocén glaukonitos mészmárgából. Az 55 tételből álló kimutatás természetesen nem fedi LEGÂNYI Ferenc teljes ősgerinces gyűjtési tevékenységét, miután egyetlen gyűjteményben sincs olyan kimutatás, amely a gyűjtő személye szerint nyilvántartaná a teljes állományt, így több tízezer tétel áttekintése után kapnánk csak teljesebb képet, de semmi esetre sem véglegeset. Mint jelen összeállitás is mutatja, igen jelentős ősmaradványanyag még nincs feldolgozva, ezért az ilyen tipusú leletek leltárba vétele sem történhetett meg. Az 55 gyűjtési egység maradványainak jelenlegi tárolási helyéről, sorsáról sincs mindig tudomásunk, pedig közülük több valószinülag nagy tudományos jelentőséggel bir. Ilyen az Öbuda-Nagybátonyi téglagyár középső-oligocén emlős foga /10./, a szajla krokodil maradványok /21./, vagy az ományi /18./, csehi /26./ és mikófalvi /27./ csontok. Mint minden hasonló esetben, a nagy szakértelemmel, helyismerettel és pontos lelőhely dokumentációval végzett amatőr munka alapvető jelentősége a potenciális gyűjtőhelyek jelzésében keresendő. Ilyen a felsőtárkányi Güdör-kert alsópannon növénylenyomatos lelőhelyéről és várható csonttorlatáról közölt leirás és helyszínrajz. A kis-egedi eocén-oligocén rétegek igen gazdag és változatos ősgerinces anyaga kiinduló pontot jelent a további kutatások és a védett lelőhellyé nyilvánitás irányába. LEGÂNYI Ferenc ősgerinces gyűjfőtevékenységének legnagyobb jelentősége az eocén és miocén tengeri emlősök maradványainak felfedezése. Különös véletlen, hogy azok legfontosabb vázrészei számára mindig rejtettek maradtak, csak az ötven évvel későbbi preparálások alkalmával kerültek elő. A szirénák tengeri életmódhoz alkalmazkodása a paleocénben és az eocénben következett be. Ennek során az eredetileg szárazföldi patás állatok szervezetükkel alkalmazkodtak a vizi környezethez, hátsó végtagjuk csökevényesedett, csontjaik tömörekké váltak, koponyájuk és állkapcsuk Ívelten meghajolt. A kis-egedi szirénalelet egybetartozó combcsontja és medencéje még a működőképes hátsó vég-
