Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Domokos, T.–Füköh, L.: A Granaria frumentum (Draparnaud, 1801) héjmorfológiája klímavizsgálatok tükrében (Gastropoda: Chondrinidae)

eloszlása bonyolult képet mutat. A 3. minta a kevés példányszám ellenére jól illeszkedik a többihez, bizonyítva a vizsgált példányszám elégséges vol­tát. A 6. és a 7., 8. ábra már összevonva, két csoportban tartalmazza a D-i kitettségu Keresztes-kő és az É-i kitettségu Sima-kő gyűjtőhelyeinek ada­tait. A 6. mintavételi hely adatait átmeneti jellege miatt kihagytuk. Eze­ken az ábrákon igen pregnánsan megmutatkozik a különböző kitettségu és ennek megfelelően eltérő hőmérsékletű biotópokban épülő Gianaria fm­mentum házának morfológiai különbségei. A Я frekvencia görbéi jobbra ferde eloszlást mutatnak, s az összevonás miatt a nagy példányszámnak megfelelően egyenletesebb menetűek. A W frekvencia görbéi közül érde­kes módon a kisebb értékeket képviselő északi kitettségu oldal jobbra, a déli pedig balra ferde eloszlást mutat. A H//V frekvencia értékei a kitett­ségtől függetlenül közel azonosak, s jobbra ferde eloszlást mutatnak. Az alapvető statisztikai jellemzőket a IV. és V. táblázat foglalja magá­ba, lelőhelyenkénti bontásban. A 9., 10., n. ábrák az átlaghőmérséklet függvényében mutatják а л , Mo és 6~ értékeket, valamint Я és W móduszokat. Ezek közül а л és a 6 hőmérséklet függése másodfokúnak tűnik. A H és a W móduszai logisz­tikus függvény menetét mutatják. Ez utóbbi hatásgörbék 23 °C körül még nem mutatnak telítődést. A 12. ábra az átlag relatív páratartalom hatását mutatja а Я és W mó­duszaira és a 6~-ra. A mérési terjedelem és az átlag relatív páratartalom között a IV. V. táblázat alapján úgy tűnik, hogy nincs koreláció, s ezért el­hagytuk A — RP % kapcsolat ábrázolását. Az általános tapasztalatnak megfelelően a függvények menete inverze az átlaghőmérsékletnél tapasz­taltaknak. A Mo-ok közel lineárisan csökkennek RP % növekedésével. A 6. gyűjtőhely adatai Mo (H) = 6,9 és Mo(W) = 2,8 igen kiugró, a várttól eltérő értéket mutatnak. Az eltérő értékek a biotópot érő intenzív légmoz­gással hozhatók kapcsolatba. Amint az V. táblázatból is kitűnik,- a völgy­ben uralkodó szél itt érezteti hatását a legjobban. ÖSSZEFOGLALÁS Az Upponyi-szoros É-i és D-i kitettségu sziklafalai között jelentős hő­mérséklet és relatív páratartalom különbség mutatható ki (2,1 °C, ill. 8,0 %). E fontos ökológiai jellemzők közötti különbségeket pregnánsan tük­rözi a malakofauna egyes tagjainak megléte, hiánya, illetve a Granaría fm­mentum relatív gyakorisága és héj morfológia ja (1. és 2. ábra, IV. és V. táb­lázat). A szoros É-i kitettségu oldalán a Zebrina detríta, a D-i expozíciójú oldalán pedig az Orcula doliolum Euomphalia strígella nem fordul elő. Az utóbbin a Pyiamidula rupestris frekvenciája alig huszad része a szemben lévő sziklafalénak. Az abiotikus tényezők nagy %-át hagytuk figyelmen kívül, mikor vizsgálatainkat leszűkítettük a hőmérséklet és a relatív páratartalom hatá­sának tanulmányozására, tekintettel arra, hogy az első két júliusi hét né­hány időjárási eleméről (hőmérséklet, relatív páratartalom, csapadék, szél) volt csupán adatunk. A vállalkozás sikere arra mutat, hogy bizonyos kli­matikus elemek közt rövid időtartam alatt mutatkozó különbségek is transzferálhatók az egész vegetációs időszakra. Ez viszont azt jelenti, hogy 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom