Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Almádi, L.: Adatok Tarnaörs környékének flórájához

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. Adatok Tarnaörs környékének flórájához ALMÁDI László Keszthely, Agrártudományi Egyetem ABSTRACT: (Data to the flora of Tarnaörs) The author furnishes data (64 species) about the vicinity of Tarnaörs, a village which becomes more and more agrarian. The examined territory is to be found in the map-leaf Nr. 8486 of the Hungarian Flfcristic Mapping. Tarnaörs a Tárna folyásának alsó szakaszán helyezkedik el, környéke a Tiszántúl (Crisicum) flóra járásához tartozik (PÖCS 1981). A Tárna szabályozása előtt a mélyebben fekvő területei nagy kiterjedésű árterületek voltak (NEMES 1981), K-ről a Hevesi-homokhát szinte a Holt-Tarnáig nyúlt. A terület flóráját érintő hatékony emberi beavatkozás a Tárna szabályozás volt, majd a közelmúltban az intenzív mezőgazdasági kultúrák általánossá válása újabb fajokat szorított vissza, a nagyüzemi parcellák egyre kevesebb egykori árvizes területet képező lapost, haltágat hagynak érintetlenül. Ezért is szükségesnek látszik a közelmúltban még gyűjthető fajok rövid listájának összeállítása. Az utóbbi évek jelentős fajritkulásai és a pontos felmérések módszertanának általános elterjedése a florisztikai térképezéseket indította meg (BORHIDI 1978). Ennek következtében nőtt a regionális munkacsoportok tevékenysége iránt az igény (NIKLFELD 1971), mert az összes irodalmi és herbáriumi adatra szükség van a jól kidolgozott térképek érdekében. (Hasonló törekvések pl. KE VE Y 1983). Az alábbi adatok nagy része 1955—60 közötti időtől folyamatosan megfigyelt előfordulást jelentenek. A határozások helyességét annak idején dr. PRISZTER SZANISZLÔ és dr. KOVÁCS MARGIT ellenőrizték, segítségükért ezúton is köszönetet mondok. A felsorolt fajok közül több szóbeli közlés következtében ismerté vált (ZÓLYOMI 1969), viszont a pontos termőhelyi adat itt következik, ennek következtében az esetleges kipusztulások figyelemmel kísérhetők lesznek. A fajok egyik csoporjta a Tiszántúl flóra járás jellemző vagy ritkuló fajainak még számontartható termőhelyeit szaporítja, pl. a Coiydalis cava, Heiacleum sphondylium. Jelenlétük akkor is feljegyzésre érdemes, ha elfogadjuk RAPAICS (1918) véleményét, miszerint az alföldi erdők többször is kipusztultak, majd újra települtek és a közép-hegységből a fajok újra levándoroltak. Esetünkben a Tárna természetesen egy igen valószínű, viszonylag nem is túl nagy diaszpóra terjedési utat jelenthetett. Bizonyára állandó lakói voltak a tájnak a magasabban fekvő löszvonulatok fajai 15