Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)
Csák, L.: Adalékok a Mátra madáréletéhez
ÉNY felé szállni. Másutt nem láttam, még a Parádfürdő körüli, igazán nekivaló helyeken sem. Garrulus glandarius (L.) (Szajkó): Mérsékelt számban mindenütt megtaláltam, de a mátraházi lábaserdő alján, és a környező tisztásoknál (Nagy-völgy oldal). 1973. és 1977. tavaszán a Mátraháza fölötti bükkösben, nagyjából ugyanazon a helyen fészkelve találtam. 1977-ben a fészek sűrű bükkfatörzs elágazásában, 7—9 m magasan volt. Paius тают L. (Széncinege): Mindig és mindenütt, 1973. tavaszán kelt feljegyzéseim ismételt szavai szerint „rengeteg". Számbeli túlsúlyáról, beszédessegben is első voltáról még szólok. Sok más madárhoz hasonlóan tán déltájban volt a legcsendesebb, fölmelegedő időben. A mátraházi madárvédelmi területen 1973-ban olyan költőodu körül láttam settenkedni, melyről a födél leesett. (A födetlenül maradt odúban költése lehetséges, hiszen láttam már fészkét a rajtaülő anyamadárral, embermagasságon alul, almafa nyitott, s felülről csaknem fedetlen üregében.) A lelkészüdülő nyitott ablakán át a szobába belátogatva az élelmet az ágyról is elcseni. Parus coeruleus L. (Kék cinege): Mindig és mindenütt bőven találtam. Az utóbbi időben a széncinege mellett mégis háttérbe szorult, és ennél aránylag csöndesebb viselkedésű. 1977. május utolsó harmadában a lelkészüdülőtől az autóbuszmegálló felé vezető ösvény mellet, egy tölgyfa tövében, a fa gyökérzetébe vezető földi lyukban találtam fészkelve. Parus űter L. (Fenyvescinege): Emlékezetem szerint a Galya-oldal telepített fenyvesében i960 körül, nyárutó — őszelő idején láttam. Parus palustris L. (Barátcinege): A szokott mérsékelt számban mindenütt, Párádon különösen. Aegithalos caudatus L. (őszapó): A lábas részekben ritkán, de azért mindig és mindenütt észleltem. Sitta europaea L. (Csuszka): A Kékestetőtől — ahol különösen sok volt — a hegység lábáig mindenütt bőségesen találtam, legkevésbé tán a vízfolyásos mély völgyekben. A lelkészüdülő ablakaiba ő is el-ellátogatott. Certhia familiáris L. (Fakusz): Mindenütt megtaláltam. 1973-ban tavaszi énekét inkább, hívogatóját ritkán lehetett hallani, 1977-ben még csendesebb volt. Az üdülő fölötti aránylag fiatal, sűrű szálerdőben (meglepő módon) több pár is költhetett. Turdus viscivorus L. (Léprigó): Mátraháza tölgyeseiben 1963. előtt, ősz kezdetén többször észleltem. Turdus philomelos BREHM (Énekes rigó): A fekete rigónál jóval kevesebb van belőle, de azért rendes számban költ, hellyel közzel az aljnövényzettel (bokrokkal) tarkított lábasban is, így a lelkészüdülő közelében, az akadémiaüdülő és a szanatórium vonalán, kivált pedig a parádfürdői „szegélyerdőben", mely a parádi völgyre és a mezőkre néz. Turdus merula L. (Fekete rigó): Mindenütt igen sok költ, a lábasban is van ; a fiatalosokban, a völgyekben és az alsó régiókban is ő „dominál". Phoenicurus ochruros (GM.) (Házi rozsdafarkú): Lelkészüdülő, Parádfürdő, a költés idején is. Erithacus rubecula (L.) (Vörösbegy): Mindig bőségesen találtam, fészkelőként is. Sylvia atricapilla (L.) (Barátka): Bősége a Mátrában mindenütt örvendetes. 1973. április 27-én Mátraházán még kevés, május 3-án Parádfürdőn már mindenütt jelen volt. Sylvia communis (LATH.) (Mezei poszáta): 1973. április 29-én Mátraházán a szanatórium mögötti cserjés, gazos terepen láttam, ami a magasság miatt meglepő. 1973. április 29. Sándor-rét, május 3. Párád, csak egy helyen. Sylvia curruca (L.) (Kis poszáta): A lelkészüdülő körül bőven volt. A lakott helyektől távol is megtaláltam, olyan erdős bércen, ahol valaha kert (várkert) lehetett. 145
