Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Bakalárné, Sütő, I.–Orbán, S.–Suba, J.–Takács, B.: A Cypripedium calceolus L. feltárt termőhelyei a Bükk-hegységben és környékén

ajak sárga színével is eltér a vörösesbarna színű lepellevéltől. A száron a virág magányosan,ritkán kettesével vagy hármasával jelenik meg. A levelei száron ülők, ellipitikusak, érdesszőrösek. A Cypiipedium calceolus cirkumboreális flóraelem. Eurázsiában a virágformája nem mutat feltűnő változatosságot, csupán színben különbözhetnek. SOÖ hét színváltozatot említ. Termőhelye a sarkkörtől délre a mediterrán területekig terjed. Európában hiányzik Belgium, Hollandia területéről és az északnyugat — német síkságról, valamint D-Európában a a Földközi-tenger örökzöld partvidékéről. Legnyugatibb előfordulása Közép-Spanyolország. Keleti irányban pedig az Alpesek, Kárpátok, Szovjetunió, Mongólia, Kína majd a Szahalin-szigeten át a Japán-szigetvilágig terjed. Észak-Amerikában a Cypiipedium calceolusnak három változata él: var. pubescens (WILLD.) CORRELL; var. parvifolium (SALISB.) FERN.; var. planipetalum FERN. Az amerikai változatok között FERNALD a var. planipetalum-ot tartja a tipikus eurázsiai Cypiipedium calceoms legközelebbi rokonának. A i. ábra bemutatja a Cypiipedium calceolus magyarországi elterjedését. A térképvázlaton feltüntettük a felkutatott termőhelyeket, herbáriumi adatokat és az irodalmi adatokat. Az utóbbihoz SOÖ: „A magyar flóra és vegetáció rendszertani, növény földrajzi kézikönyve" és BORSOS OLGA: „Magyarország és a Kárpát-medence Orchideáinak geobotanikai monográfiája" с munkáját használtuk fel. A térképvázlat érzékelteti; hogy Magyarországon a növény egykor sokkal nagyobb elterjedést mutatott, mint napjainkban. Sok termőhelyéről mint pl. Mecsek-hegység, Keszthely és Szombathely környékéről, valamint a Vértes és a Naszály területéről már kipusztult. Meg kell említeni, hogy a legújabb kiadású határozókönyv, ami 1968-ban jelent meg, utal arra, hogy Sopron, Kőszeg 78