Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Kiszeliné, Vámosi, A.: A Mátra-hegység zuzmóflórája II.

Paimelia subiudecta NYL. Syn.: P. dubia (WULF.) SCHAER. nom. illegit. P. ulopfylhi (ACH.) WILLS. Kékes-tető (GALLÉ 1975: 185 sub P. dubia), Galya-tető 850 m, Hidasbérc 750. m. Ritkán, vagy szabadon álló fa törzsének alján, mohák között, vagy a kéregrepedések mentén. Főleg Quercus fajon cl. Légnedvességre igényes. A Mátrában ritka. (Paimelietum caperatae társulás tagja.) Minden földrészen elterjedt. Paimelia sulcata TH. TAXL. Syn.: P. saxatilis var iosaefoimis ACH. P. saxatilis var. sulcata LIND. „Nagy Gálya" (GYELNIK 1928: 592 sub P. wsaeformis) ACH. (GYELN-b Mátrabércek (GYELNIK 1928: 593 sub P. wsaeformis í. mbescens) ROUMEG. (GYELN.), Galya-tető (KISZELY GY-né 1971: 414). Az egész hegység területén, minden gyűjtőhelyen, fák, kérgén, mohás sziklákon, köveken igen gyakori. A déli oldalon sok károsodott, sorvadó telepet látni. f. munda TAYL. f. mbescens (HARM. ) В. de LESD. KékesSas-kő között (KISZELY GY-né 1968: 394). Paimelia taiactica KREMPELH. Syn.: P. stenophylla (ACH.) HEUG. nom illeg.: = P. conspeisa var. stenophylla ACH. Ajnács-kő (GYELNIK 1931: 155 sub P. protomatiae í. cmstaeformis (GYELN.), (VERSEGHY 1964: 104 sub P. protomatrae f. crustaeformis (GYELN.), Hegyes-hegy (GYELNIK 1931: 155 sub P. protomatrae f. angustifolia GYELN. Typus.), Mátrabérc (GYELNIK 1931: 153 sub P. conspersa var. latior SCHAER.; var. imbricata MASS.), Kisnána; ördögvályú-völgy 250 m, Domoszlo, Csonka-patak-völgye 450 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 500 m, Várbérc 550 m, Dobogó-hegy 400 m, Száraz Kesző 400 m, Mátrakersztes: Csóka-kő 500 m, Agasvár 700 m, Mátraszentlászló: Kút-hegy 700 m, Mátraszentimre: Nagy Atal-kő 500 m, Galya-tető 900 m, Sas-kő 860 m, Recsk: Lahóca-hegy 300 m. ... var vagans (NYL.) LETT Mátrafüred, Muzsla-hegy ... f. hypoclista NYL. Mátrafüred: Muzsla-hegy. Erősen fotofil, termofil, enyhén acidofil, vagy neutrofil faj. Alacsonyabb, részben talajjal borított köveken, sziklákon, ásványi anyagokban gadzag aljzaton nagy telepeket képez. Elterjedése: Európa, Ázsia, Észak-Amerika. Parmelia tinctina MAH. et FIL. Syn.: P. Körösi Csomae GYELN. Galya-vár (GYELNIK 1930 sub P. isidiata var. isidiosa), Domoszló: Csonka-patak-völgye 300 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 600 m, Pipis-hegy 300 m, Várbérc 500 m, Mátrakeresztes: Csóka-kő 500 m. Európa atlanti-óceáni és földközi-tengeri partvidékéről ismert faj. Magyarországi előfordulása a középhegységekre is új adat. Elterjedése: Európa, Ázsia, Észak-Amerika. Parmeliopsis aleurites (NYL.) ACH Syn.: P. allescens (HOFFM.) ZAHLBR. Kékes-Saskő között, 850 m. Korhadó fatönkön, félárnyékos, páradús környezetben. (Parmeliopsidetum ambiquae társulás tagja.) Elterjedése: Európa, Ázsia, Észak-Amerika. Parmeliopsis ambigua (WULF.) NYL. Disznó-kő (GYELNIK 1932/c: 437 sub P. a. f. leprosa); Mátraszentistván, Szamár-kő 600 m, korhadó fatuskó belső oldalán. Szélnek erősen kitett meredek gerinc félárnyékos részén. (Calicium abietinum egybefolyt telepe, magasabban fekvő területre jellemző.) Elterjedése: Európa, Ázsia, Észak-Amerika. Platysmatia glauca (L.) CULB et CULB. Syn.: Cetraria g. (L.) ACH. Platysma g. (L.) FREGE. Galya-tető (KISZELY GY-né 1971: 415), Sas-kő 860 m, Disznó-kő 730 m, Ágasvár 700 m, Mátrafüred: Várbérc 550 m. A hegység magasabb részein, idős nyír-, bükkés tölgyfa törzsein, ágain gyakori és tömeges. Nedvesebb, páradúsabb környezetben, mohás sziklákon, köveken is él a Hypogpmnio-Parmelietum saxatilis asszociációkban. Pseudevernia furfuracea (L.) ZOPF. Galya-tető (KISZELY GY-né 1971: 414 sub Evernia f.; E. f. var. candidula), Sas-kő 860 m, Agasvár 700 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 400 m, Várbérc 550 m, Dobogó-hegy 400 m, Tarnaszentmária: Bóna-halom 300 m, Párád: Ilonavölgy 400 m. Lombos- és tűlevelű fákon erdőkben, kertekben is — magassági viszonyoktól függetlenül — gyakori. Psudevernia olivetorina (ZOPF.) ZOPF. Nagy Gálya (GYELNIK 1931: 150 sub Parmelia ceracea f. betulina GYELN. — typus et f. ericetorum (FR.) GYELN. et f. scóbicina-, VERSEGHY 1964: 86 sub Parm. ceracea f. betulicola GYELN.) Feldolgozott anyagomban nem szerepel. 26. USNEACEAE Alectoria chalybeiformis (L.) RABH. f. bükkensis GYELN. et FÓR. Galya-tető (KISZELY GY-né 1971: 415). A tőfaj mészmentes szilikátkőzeten él. Ezt a példányt lombosfák kérgéről (itt nyírfán) gyűjtöttem. F. FÛRISS az általuk korábban leírt formára revideálta. Alectoria fuscescens GYELN. Ágasvár (GYELNIK 1923 b: 56 sub Alectoria fuscescens var. albosorediosa GYELN.) Alectoria prolixa (ACH.) NYL. Mátrabérc (GYELNIK 1928: 597 sub Alectoria jubata var prolixa.) Subalpin. 71