Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Kiszeliné, Vámosi, A.: A Mátra-hegység zuzmóflórája II.

(VERSEGHY 1965: 161), Disznó-kő 750 m, Ágasvár 700 m, Recsk; Lahoca-hegy északi oldalán, 300 m, Mátrafüred; Hajnács-kő 600 m. Félárnyékos, esőtől védett, beugró sziklafelületek lefelé néző felszínén elég gyakori a hegységben. Candelaiiella amella (HOFFM.) Zahlbr.^ Heves (VERSEGHY 1964: 79 sub С. auiella f. smaiagdula SZAT.). Pusztakőkút; kőbánya 150 m, Feldebrő, betonon. Elsősorban mésztartalmú kőzeteken, ritkán karbonátos szilikáton is előfordul. Meleg, száraz helyeken él, erősen nitrofil. Candelaiiella coialliza (NYL.) H. MAGN. Sas-kő (VERSEGHY 1956: 162, 1958: 281), Disznó-kő 750 m, Hajnács-kő 330 m, Verpelét; Vár-hegy 190 m. Erősen fotofil és ornithocoprofil faj, kiemelkedő sziklákon, csúcsokon, „madárpihenőhelyeken". (Aspicilia caesiocineiea telepén is él, mint parazita.) Candelaiiella coialliza (NYL.) H. MAGN. Sas-kő (VERSEGHY 1965: 162, 1958: 281), moszló; Csonka-patak-völgy, homokkő vön, 300 m, ördögvályú-völgy, meszes alzaton, 300 m. Alacsonyan fekvő, szél védett, melegebb területen, enyhén meszes kőzeten, ahol a talajból szivárgó vízzel elegendő szervesanyaghoz jut. Erősen nitrofil faj. A Mátrában nem gyakori. Eh.; Dél- és Közép-Európában (melegebb lejtőkön). Candelaiiella vitellina (EHRH.) MÜLL. ARG. Sas-kő (VERSEGHY 1965: 162), Mátrafüred; Hajnács-kő 320 m, Verpelét; Vár-hegy 190 m, Agasvár 700 m, Mátraszentistván: Kút-hegy 700 m stb. Erősen fényigényes és ornithocoprofil. Az andezitsziklák nagy felületet borítja. A hegységben mindenütt gyakori. Candelaiielle xanthostigma (PERS.) LETT. Mátra (GALLE 1975: 185) Mátrafüred; Száraz Kesző 400 m, Pinus kérgén, Hajnács-kő 400 m, Quercus kérgén, Pipis-hegy 300 m, Pinus kérgén. Szurdokpüspöki; Szurdok-völgy 200 m, Agasvár, Queicus kérgén; Kékes 1000 m, iPinus kérgén, Hidasbérc 800 m, Fagus kérgen, Disznó-kő 700 m, Tilia kérgen, Recsk: Lahoca-hegy 300 m, Pinus kérgen. A hegység területén eléggé elterjedt, repedezett lombos és tűlevelű fák kérgén, főleg a törzs alsó harmadában: Lecanoietum subfuscae és L. allophanae asszociációban. Lecanoia albescens (FLK.) Syn.: L. galactina ACH. Mátrafüred: Hajnács-kő 600 m, Kisnána: ördögvályú-völgy 450 m, Domoszló: Csonka-patak partján kiálló köveken, Recsk: Lahoca-hegy, Kanázs-vár 200 m. Mészkőn, homokkőn, agyagon, sőt száraz fán is gyakori, sok formája van. Lecanoia aigopholis (ACH.) ACH. Mátrafüred: Hajnács-kő 550 m, Száraz Kesző 400 m, Várbérc 550 m, Pipis-hegy 400 m, Recsk: Lahócahegy 300 m, Szurdokpüspöki: Szurdok-völgy déli lejtőn, 200 m, Hasznos: várrom, 200 m. Erős besugárzás alatt lévő esőnek kitett (subneutrális) karbonátos andezitsziklákon, málladozó köveken, meleg, száraz klímájú területeken elterjedt. Leggyakoribb a déli Mátrában és a belső, szélesebb völgyek déli lejtésű sziklás részein. (Lecanoietum gaiovaglii-aigopholis társulás, karakter, faj.) - ... var. virídis (CERNH.) KISZELY A. Hasznos; várrom, 240 m. Erős besugárzású, meleg, de párás (Kövecses-patak közelsége miatt) környezetben, függőleges, töredezett sziklafalnak egy viszonylag sima részén, 2X0,5 m területen. Élénkebb színével, ráncosabb telepalkotásával feltűnően eltér a tőfajtól. Lecanoia atia (HUDS.) ACH. Mátraszentlászló; Kút-hegy 750 m, Mátrafüred: Várbérc 550 m, Hajnács-kő 600 m, Szurdokpüspöki; Szurdok-völgy 200 m, Verpelét: Várhegy 196 m. Fénykedvelő, savanyú, vagy semleges kémhatású aljzaton, kevés vagy több szervesanyagot kínáló, esőverte, meredek sziklafalon, köveken. Európában mindenfelé elterjedt. Lecanoia badia (HOFFM.) ACH. Mátraszentlászló: Kút-hegy 700 m. Acidofil, erősen fotofil faj, főleg magasabban fekvő szélhatásnak kitett sziklákon él. Lecanoia bicincta RAM. Syn.: L. iupicola v. bicincta (RAM.) TH. FR. Párád: Disznókő 800 m. Közepes fényigényű, acidofil faj. Meredek sziklaoldalon. Lecanoia bolcana (POLLINI) POELT. Syn.: L. muialis var. diffiacta RABENH. Hasznos; várrom, 240 m. Erősen felmelegedő, déli oldal horizontális felületén, homokkő sima felszínén. Mediterrán faj. Lecanoia chlaiona (ACH.) NYL. Mátra (GALLE 1975: 184). Meghatározásaim között nem szerepel. Lecanoia campestiis (SCHAER.) HUE. Syn: I. subfusca var. campestiis ZAHLBR. Mátra (GALLÉ 1975: 180), Mátrafüred; Hajnács-kő 400 m, Várbérc 500 m, Szurdokpüspöki: Szurdok-völgy 200 m. Fotofil, szubneutrofil szilikát, vagy kevés karbonátot tartalmazó más kőzeten, gyakran települések közelében, temetőben, kerítéseken, bányászott, vagy műköveken kialakult társulások tagja. Főleg alacsonyabb (melegebb!) területeken elterjedt. A Mátrában nem gyakori. Lecanoia caipinea (L.) VAIN. Mátrabérc (SZATALA ö. 1954: 133. és VERSEGHY 1964: 56 sub. I. caipinea f. decussata), Ágasvár 800 m, Galya-tető 900 m, Kékes-tető 900 m, Sas-kő 850 m, Disznó-kő 800 m, Mátrafüred: Hajnács-kő 300 m, Várbérc 550 m, Do66