Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Rövid közlemények - Solti, B.: A fenyőrigó (Turdus pilaris) újabb fészkelése Heves megyében

Fol. Hist- nat. Mus. Matr. 8. 1982—83. A fenyőrigó (Turdus pilaris L.) újabb fészkelései Heves megyében A fenyőrigó első Heves megyei fészkeléséről SZALAY FERENC ad hírt 1977-ből, Gyöngyöshalászról, ahol egy rétet szegélyező erdősávban alig repülős fiókát talált. 1982. június 18-án Hatvantól DK-re, 3,5—4 km-re, egy bányató mellett lévő fiatal (kb. 20 éves) nemesnyárasban fenyőrigó fészekre bukkantam. A fészek az egyik fa villás elágazásban 5 m magasan helyezkedett el, agyagos földdel kevert lágyszárú növényi szálakból készült, belülről gyengén tapasztva volt. VI. 18-án két, már erősen fejlett fióka volt benne, néhány nappal lehettek a kirepülés előtt. Mindkét öreg madár szorgalmasan etetett, a táplálékot a nyárasból, vagy a mellette lévő rétről hordták. VI. 23án néztem meg újra a fészket, de a fiatalok ekkor már kirepültek. Az egyiket még láttam a környéken, az öreg madarakat azonban már nem találtam. A közelben egy másik, hasonló építésű és anyagú fészekre is bukkantam, mely a fenyőrigók előző évi fészke lehetett. Ez szintén egy nyárfa villás elágazásában volt, kb. 8 m magasan. Érdekessége, hogy a rigófészek csészéjébe ez évben egy tövisszúró gébics rakta bele a fészkét (VII. 6-án fiókákonült). A biotópra jellemző volt a nagyobb légnedvesség, melyet a friss, üdezöld aljnövényzet, és a nyáras környékén fekvő nedves rétek is jeleztek. Lehetséges, hogy ezek létrejöttében része volt a közelben lévő bányatónak is. Az irodalomban található fészkelési adatokból pedig egyértelműen az olvasható ki, hogy a fenyőrigó fészkelésének egyik feltétele a nedves területek jelenléte; 181