Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 7. (1981)
Géczi, J.: A Mátra Múzeum története
A második teremben a természeti kincsek felhasználásának régi és új formáit találta meg az érdeklődő. A kisüzemi ós az ipari fafeldolgozás, az ásványok értékesítése, a természetes gyógyvizek és a szénégetés mellett itt voltak a Mátra-vidék ősi foglalkozásának, a pásztorkodásnak emlékei: ruhadarabok, szerszámok, hangszerek és egy gyöngyössolymosi gomolyaprés az 1847. „szúk" évből. A harmadik terem a Mátra-vidék népi építkezésének sajátosságai mellett bemutatta Gyöngyös város XVIII. századbeli címerét, az utolsó gyöngyössolymosi vízimalom makettjét, a gyöngyösi fazekasság néhány változatos formájú és színű mintadarabját, egy a századforduló éveiből palócszobát, koronás végű rózsásággyal, ládával és más jellegzetes bútordarabbal. A negyedik terem tárgyai a népviselet színességét, gazdagságát és sokrétűségét érzékeltették, de megtalálhatóak voltak a jobbágyvilág palócságának maga fonta, szőtte, durva vászonból készült ruhadarabjai is. Változatossá tette ezt a termet a Gyöngyös környéki falvak néhány kézimunkája, a sokféle fiatalasszony fejdísz, az úgynevezett „fékötő", a gyöngyöspatai és szűcsi menyecskeruha. Itt láthatták a férfiviselet híres ruhadarabjait: a gyöngyösi ezüstpitykés lajbit, a kékposztóból készült kabátot, a markazi cifraszúrt ós az atkári posztóruhát. Az ötödik terem történelmi visszapillantással a vidék híres bortermelését illusztrálta. A terem érdekességei voltak: a rézből készült szépen ötvözött díszputtony 1674-ből, barokk prés 1789-ből, művészi kivitelezésű borosedónyek és általában a szőlőtermelés és borgazdálkodás eszközei. A kiállítás megrendezése mellett időszerűvé vált a tudományos munkák, írások megfelelő publikálása. Ennek érdekében hívta életre a Mátra Múzeum 1958-ban a ,,Múzeumi Füzetek" с sorozatát, mely 1971-ig 11 alkalommal jelent meg: FÜLÖP, L. (1958) : Gyöngyössolymos nyelvi rétegződése — Múzeumi Füzetek, 1 : 1—32. KECSKÉS, P (1969): Gyöngyös város szőlőkultúrája 1956 évben. — Múzeumi Füzetek 2 : 1—34. NAGY, GY. (1961): Képek a Mátra élővilágából I. Madarak — Múzeumi Füzetek, 3 : 1—92. SZOKODI, J. (1959): Gyöngyös a két forradalom idején (1918—1919). — Múzeumi Füzetek^ 4 : 1—60. ifj. KECSKÉS, P. (1960): A Gyöngyös előnevű községek földrajzi és Gyöngyös dűlőnevei, — Múzeumi Füzetek, 5 : 1—48. FÜLÖP, L. (1959): Incongruentia jelenségek a Mátraalji palóe nyelvjárásban. — Múzeumi Füzetek, 6 : 1—-58. NAGY, GY. — szerkesztésében — (1966): Adatok Gyöngyös város történetéhez. — Múzeumi Füzetek, 7 : 1—80. (SÁPI V V. : Gyöngyös város joggyakorlata a török hódoltság idején, pp 1—39., MOLNÁR, J. : Csomor Kálmán polgármester szerepe Gyöngyös gazdasági ós társadalmi fejlődésében, pp. 41—70., HONTERT, R. : Dukesz Artúr, pp 70—80.). FÜLÖP, L. — szerkesztésében — (1966): Gyöngyös a 630 éves város. — Múzeumi Füzetek, 8 : 1—101. (NAGY, GY.: Táj .és az ember, pp. 9—12.; HONTERT, R.: A város története, pp. 13—35.; FÜLÖP, L. : Bajza József, Berze Nagy János, Bugát Pál, pp. 36—61.; HONTERT, R.: Vachot Sándor, Vaehot Imre p. 62—73.; SEREG, J.: Vak Bottyán János, pp. 74—91.; SELMECZI KOVÁCS, A.: Gyöngyösi séta pp. 92—101.). SUGÁR, I. (1966): Gyöngyöspata határ- és dűlőnevei. — Múzeumi Füzetek, 9 :— FÜLÖP, L. (1969): Gyöngyöspatai népszokások: Születés, házasság, halál. — Múzeumi Füzetek 10 : 1—56. GÉCZY, J.—MOLNÁR, J.—NAGY, GY. — szerkesztésében — (1970): A gyöngyösi járás 25 éve. — Múzeumi Füzetek, 11 : 1—47. 7
