Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 7. (1981)

Suba, J.: Emlékezés Vrabélyi Mártonra, Heves megye nagy flórakutatójára

szentelte. A Mátra és Eger környéke flórájának igazi felkutatója volt. Kapcsolatban állt kora legjobb botanikusaival. Sok exsiccatumot küldött KERNER ANTALnak, a bécsi egyetem világhírű tanárának. Jó kapcsolatban állt SCHURral, az Erdélyt kutató híres botanikussal. Nyugalomba lépése után Egerbe költözött, s itt gazdag gyűjteményének katalogizálásával s rendszerezésével töltötte utolsó éveit. Bevezette a „füvészet" tudományába az egri főgimnázium fiatal tanárait és diákjait. így került kapcsolatba a fiatal BORBAS VINCÉvel is, aki a magyar flórakutatásnak a XIX. sz. második felében a legnagyobb alakja lett. BORBAS is egri diákként kezdte magasra ívelő pályáját. Botanikai érdeklődését, az akkori, növényekben oly gazdag „érseki kert" ébresztette fel. További fejlődésében az a szerencsés véletlen segítette, hogy VRABÉLYI mellett tanulságos kirándulásokat tehetett a Bükkben és a Mátrában. VRABÉLYI szenvedélyes gyűjtője volt a Mátrának, s elsőnek írta meg a Mátra flóraenumerációját (1868). E mellett még megkísérelte annak növényföldrajzi ismertetését is. ,,A Mátra növényföldrajzi vázlatos ismertetése" (Egri Ciszt. Fógym. Ert. 1890) című munkájában. Jelentősebb műve még: „Adatok Heves megye virányához. Heves és Külső Szolnok vármegyék leírása, (Eger, 1868). Szép és érdekes, több ezer lapos növénygyűjteményét a Ciszterci Rend Egri Kath. Főgymnáziumának adományozta. Később is ez szolgált fő forrásul a modern mátrai flóramű megírásához (SOÓ R. : A Mátra hegység és környékének flórája, 1937.). E gyűjteménynek egy része az utóbbi években az Egri Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszékére került, ahol a herbárium alapját képezi. Összesen 1342 növény, az amit ebből VRABÉLYI saját kezűleg gyűjtött, a többi értékes cserepéldány. Herbáriumának más 12 1. ábra. Herbáriumi cédulák Vrabélyi kézírásával