Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 7. (1981)

Czajlik, P.: Adatok a császármadár (Tetrastes bonasia L.) tollváltásának és tollazatának ismeretéhez

követik egymást: SZ. : a főszár teljes hossza mm-ben, (minden más mérési adatot ehhez viszonyítottam) VSZ. : a vendégszár hossza mm-ben, VSZ.%: a vendégszár hosszúsága a főszáréhoz viszonyítva, PSZ. : a főszáron található pihetoll-szakasz hossza mm-ben, PSZ.%: a pihetoll-szakasz százalékos aránya a főszárhoz viszonyítva (csak a fedőtollak esetében mérhető). SZÁ. : az ágak átlagos hossza mm-ben a főszár alsó egyharmadában, SZÁ.%: az ágak átlag hossza a főszáréhoz viszonyítva. A mérésekkel arról akartam meggyőződni, hogy valóban kimutatható-e lényeges eltérés a tavasszal és a nyár végén hullatott tollak főbb méreteiben és arányaiban (többek között a vendégszár hosszában)? A testtájak leírásánál a Nomina Anatomica Veteriana (NAV) műszavait használom. A testtáj leírásánál a tollmezők (pteryla) és a tollmezsgyók (apterium) meghatározására törekedtem. Olyan esetekben azonban, amikor egyes tollmezők több testtájra is kiterjednek a pontosabb behatárolás érdekében a testtájat közlöm (regio), és csak zárójelben tüntetem fel a tollmezőt, illetve a tollmezsgyét. A táblázatban szükségesek voltak a rövidítések: pter. pect. lat. = pteryla pectoralis lateralis apt. corp. lat. = apterium corporale laterale pter. fem. = pteryla femoralis pter, pect. caud. = pteryla pectoralis caudalis pter. pect. med. = pteryla pectoralis medial is r. interscap. = regio interscapularis pter. hum = pteryla humoralis pter. stern. = pteryla sternal is pter. cerv. dors. = pteryla corvicalis dorsalis r. ingl. = regio ingluviei pter. cerv. vent. = pteryla cervicalis ventralis r. colli lat. = regio colli lateralis A második időszak a kutatótábor idejét (VII. 24—

VIII. 15), illetve az azt megelőző 10 napot öleli fel. Majd IX. 27. és 29. között még egyszer sor került a terület és a porfürdők átkutatására, amikor egész napos aktivitási vizsgálattal egybekötve a párbaállás tényét is vizsgáltuk. A második időszakban rendszeresen ellenőriztük a madarakat, a porfürdők környékét, a porfürdőt használó madár nemét csalsíppal. Az ,,A" kakas porfürdőjében és annak környékén — VII. 30. és VIII. 14. között gyűjtött tollak adatait a 2. sz. táblázat tartalmazza. A tyúkok esetébon a második vizsgálati szakaszban komoly időbeli eltolódást tapasztaltunk. Az ,,A" és a ,,C" tyúk, — melyeknek fészekalja elpusztult — jóval előbbre tartott a vedlésben. A tyúk porfürdőjében és a környékén gyűjtött tollak adatait a 3. sz. táblázatban dolgoztam fol. A ,,D" tyúk 6 fiókát nevelt, s még VIII. 4-én és 5-én fiókáival egy csapatban figyeltük meg. A csapat szétválására VIII. 6-án került sor. A fiatalok szétoszlását a patak mentén VIII. 13-ig módunkban volt megfigyelni, ekkor észleltük az egyik fiókát — ugyancsak a patak mentén — eredeti tartózkodási helyüktől kb. 1,5 km-re É-ra. A ,,D" tyúk viszont az eredeti tartózkodási körzetet tartotta, porfürdőjét nem sikerült megtalálni. VIII. 6-án azonban — táplálkozási helyén — begyűjtöttük a frissen hullatott, jobb oldali, legszélső kormánytollát, I db fedőtollát a háti tollmező középső szakaszából. A tárgyidőszakban a ,,B" tyúk vedléséről nem kaptunk adatokat. 110