Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Vöröss, I.: Magyarország fossilis Elephantidai. I. Észak-Magyarország Elephantidae leletei

GÁLFFY, I. (1901): Jelentés a borsod-miskolczi múzeum archeológiai szakosztályának 1900. évi működéséről. — A Borsod—Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület 1900 évi Évkönyve. Miskolcz. 38—41. GUENTHER, E. W. (1977): Die Backenzähne der Elephanten von Taubach bei Weimar. — Quarterpaleontolo gie. 2 : 265—304 Berlin. HALAVÁTS, GY. (1894) : Miskolcz városa földtani viszonyai. — Földt. Közi. 24:18—23. HALAVÁTS, GY. (1897): Társulati Ügyek. — Földt. Közi. 27: 242. HALAVÁTS, GY. (1898a) : Az egri mammuth-lelet. — Földt. Közi. 28: 39—40. HALAVÁTS, GY. (1898b): A Budapest-vidéki kavicsok kora. — Földt. Közi. 28:291— 299. HALAVÁTS, GY. (1899): A jobbágyi-i (Nógrád m.) Mammuth-lelet — Földt. Közi. 29:39—41. HELLEBRANDT, M.—KORDOS, L.—TÓTH, L. (1976): ^A DósigyŐr—Tapolcabarlang ásatásának eredményei. — Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15:7—36. HERMAN, О. (1906): Zum Solutréen von Miskolcz. — Mitt. d. Anthropologische Gesellschaft in Wien. 36:1—11. H. F. — K. L. (1978): Hírek. — Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat. Meghívó, 1978. május hó., 25. lg. Jel. —, Igazgatói Jelentés az 1893. 1895. 1897. 1898. 1900. 1901. 1902. 1905. Földt. Int. Évi Jelentéséből. JÁNOSSY, D. (1952): Az Istállóskői barlang aurignaci faunája. — Földt. Közi. 82:181—• 195. JÄNOSSY, D. (1955): Die Vogel und Säugetierreste der spätpleistozänen Schichten der Höhle von Istállóskő. — Acta Arch. Hung. 5:149—181. JÁNOSSY, D. (1962): Vorläufige Mitteilung über die Mittelpleistozäne Vertebratenfauna der Tarkő-Felsnische (NO

—Ungarn, Bükk—Gebirge). — Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. Pars Miner. Palaeont. 54:155—176. JÁNOSSY, D. (1964): Letztinterglaziele Vertebraten-Fauna aus der Kálmán Lambrecht-Höhle (Bükk-Gebirge, Nordost-Ungarn). — Acta Zoologica 9:293—331, 10:139—197. JÁNOSSY, D. (1969): Stratigrephische Auswertung der europische mittelpleistozänen Wirbeltierfauna. — Ber. deutsch. Ges. geol. Wiss. A. Geol. Palaont. 14., 4. 367— 438., 5.573—643. JÁNOSSY, D. (1976a): Gerinces-fauna. — in: KROLOPP, E.—SCHWEITZER, F.— SCHEUER, GY.—

DÉNES, GY.—KORDOS, L.—SKOFLEK, I.—

JÁNOSSY, D. : A Budai Várhegy negyedkori képződményei. — Földt. Közi. 106:217—220. JÁNOSSY, D. (1976b): Die Revision jungmittelpleistozäner Vertebratenfaunen in Ungarn. — Fragm. Min. Pal. 7:29—54. JÁNOSSY, D.

—VÖRÖS, I. (1979) : Grossäuger-Streufunde aus dem Pleistozän Ungarns. — Frag. Min. Pal. 9:21—60. KADIC, O. (1907): Adatok a szinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. — Földt. Közi. 37:333—345. KADIC, O. (1916): A Szeleta-barlang kutatásának eredményei. — Földt. Int. Évk. 25:151—278. KADIC, O.—MOTTL, M. (1938): Felsőtárkány vidékének barlangjai. — Barlangkutatás 16:1—70. KOCH, A. (1900): A Magyar Korona Országai kövült gerincesállat maradványainak rendszeres átnézete. — Magy. Orv. és Term.-Vizsg. Vándorgy. Műnk. 30:526—560. KRETZOI, M. (1938): Die Raubtiere von Gombaszög nebst einer Übersicht der Gesamtfauna. (Ein Beitrag zur Stratigraphie des Altquarters. — Ann. Mus. Nat.-Hung. Pars. Miner. Geol. Palaeont. 31. 1937—38. 88—157. KRETZOI, M. (1953): A negyedkor taglalása gerinces-fauna alapján. — MTA Műszaki Tud. Oszt. Alföldi Kongresszusa. 89—99. KRETZOI, M. (1954): Bericht über die calabrische (villafrankische) Fauna von Kisláng. — Földt. Int. 1953. Évi Jel. 239—264. KRETZOI, M. (1956): Die altpleistozänen Wirbeltierfaunen des Villányer Gebirges. — Geol. Hung., Ser. Palaeont. 27:1—264. KRETZOI, M. (1964): Die Wirbeltierfauna des Travertinkomplexes von Tata. in VÉRTES, L. : Tata, eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn. — Arch. Hung. 42:105—126. KRETZOI, M. (1969): A magyarországi quarter és pliocén szárazföldi biosztratigráfiájának vázlata. — Földr. Közi. 16:179—204. 47