Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Kiszelyné, Vámosi, A.: A Mátra hegység zuzmóflórája, I.

5. LECANORA CHRYSOLEUCA (SM.) ACH. Sas-kő déli, Ágasvár délnyugati meredek szikláin néhány m

2 területen. Mindkét helyen él kéregszerű, göröngyös telepe, és kerek, ernyőszerűen domborodó telepe. Színben is eltérnek egymástól, különösen nedves állapotukban. Ha növekedési forma miatt lenne ilyen eltérés, akkor átmeneti alakok is lennének. Ilyet egyik területen sem találtam. A göröngyös telepre illik POELT (1958:522) leírása a Lecanora subdiscrepans (NYL.) STIZ. fajra vonatkozóan, mely szerint az utóbbi faj a L. chrysoleucának egy rendszertanilag lényegtelen modifikációja. 6. LECIDEA MICROSPORELLA LETTAU; nyilt, sziklás, de szélvédett területen friss törésű andezit tömbök felületén, köveken él. Makroszkópos vizsgálattal könnyen elnézhetjük, mert telepképzése nagyon hasonlít a gyakran előforduló Buellia pundata-hoz. Mátrai adatok Disznó-kőről, Hidasbércről, Ágas-várról vannak. 7. P

ARMELIA TINCTINA MACH, et GIL. Hazánk területén először GYELNIK fedezte fel, és publikálta P. isidiata var. isidiosa (NYL.) GYELN. (Tokaj-hegy) nevek alatt. A Földközi-tenger vidékén szélesen elterjedt, Nyugat-Európában pedig a tengerparti részeken egészen Skandináviáig megtalálható. Közép-Európából eddig nem ismert. A Mátra területéről származó adatok a déli és nyugati — eddig ismert — elterjedésű területeket kötik össze. Magyarországi elterjedését még nem ismerjük. 8. SARCOGYNE DUBIA H. MAGN. Hosszú éveken keresztül csak a klasszikus francia lelőhelyéről volt ismert ez a paraszimbionta faj. Apotéciumait Acarospora-telepekbe mélyedve képezi. 1970-től többfelé megtalálták. Recsk mellett Kanázs-vár romjain él. Pontos elterjedéséről hazai és külföldi vonatkozásban sincs adat. 9. PARMELIA SCORTE ACH. var. PASTILLIFERA (HARM.) KLEM Magyarországra új adat. A Mátrában a Kékes tönkje alatt, Hidas-bérc sziklás területét övező erdő szélén egyetlen — viszonylag kicsiny — telepét találtam, jellegzetes kehelyformájú izidiumaival. (Termése nincs.) Európában az Atlantióceán partvidékén, és Dél-Európa erdeiben fordul elő. 10. UMBILICARIA DEUSTA (L.) BAUMG. Magyarországra új adat. Észak-Európától a Balkánig a magasabb hegyek erdőhatár és hóhatár közötti részén megtalálható. Európai elterjedésének Galyatetőről származik a legkeletibb adata. Figyelemre méltó, hogy erdőhatár alatt él. (Mindössze 2 2 m

2 területen.) FONTOSABB GYŰJTÉSI TERÜLETEK 1. DÉL-MÁTRA keleti része; PUSZTAKŐ-KÚT : Nagy őr-hegy, Köz-bérc, TARNASZENTMÁRIA: Bón-halom, Kőbánya; VERPELÉT: Vár-hegy, Köves-hegy; KISNÁNA: Ördögvályú-völgy, Tarna-patak-völgy. 2. DÉLI-MÁTRA középső része: MÁTRAFÜRED környékén (300—600 m között): Park, Hajnács-kő, Száraz-Kesző, Csurgó-patak völgye, Tarján-völgy melletti Pipis-hegy délnyugati oldala és a Csonka-patak völgye, Rónya-kő, 53