Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Kiszelyné, Vámosi, A.: A Mátra hegység zuzmóflórája, I.

'{400 m.) Patak medrében levő nagy köveken, amelyeket időnként víz borít és vízszivárgásos, mohás, enyhe lejtő kőpadjain nagyon gyakori telep. BACIDIA RUBELLA (HOFFM.) MASS. Syn: Bacidia luteola (SCHRAD.) MUDD. —Ágasvár (700 m). lombos fák kérgén. BACIDIA PERPUSILLA (LAHM.) T. FR. — Puszta-kőkút, Őr-hegy {200 m). Carpinus kérgen; Tarnaszentmária, Közbérc (150 m). Quercus kérgén; Verpelét, Kő-hegy (200 m), Pinus kérgen. BACIDIA UMBRINA (ACH.) BAUSCH. — Disznó-kő (700 m); Hajnács-kő {300 m); Mátrafüred, Pipis-hegy (300 m); Dobogó-hegy (300 m); Mátrakeresztes, «Csörgő-patak völ. e (400 m). Déli vagy nyugati irányba lejtő, védett sziklákon, időszakos vízszivárgásos felszínen, félárnyékos helyeken. Gyakran más kéregstelepû zuzmón él. Többé-kevésbé nitrofil. FUSCIDIA AGGREGATILIS (Gramm.) V. WIRTH et VEZDA — Disznókő (Exicc. Lieh. sel. 1397); Erős légáramlású északi fekvésű függőleges andezit sziklafalon. HUILIA CRUSTULATUM (ACH.) H. HERTEL Syn: Haplocarpon cr.= Lecidea er. (ACH.) KOERB. —Kékestető (1000 m); Sas-kő (860 m); Disznó-kő {700 m); Galyatető (960 m); Ágasvár (700 m); Hasznos, várrom (240 m); Mátrafüred, Dobogó-hegy (400 m); Vár-bérc (550 m); Száraz-Kesző (450 m); Hajnács-kő (500 m); Recsk, Lahoca-hegy (300 m). Kicsi köveken (pl. gyalugút mellett), elsőnek megtelepedő zúzmófaj (pionir). Nedvesebb vagy időszakonként nedves és napos, vagy félárnyékos területeken, a hegységben mindenfelé nagyon gyakori. HUILIA GLAUCOPHAEA (KOERB.) H. HERTEL Syn: Lecidea albo•coerulescens^ (WULF.) ACH. —Sas-kő (800 m); Mátraháza, Somor-patak mellett {700 m); Árnyékkedvelő, gyengén savanyú vagy közömbös szilikát sziklák vízszivárgásos, nedves és hűvös, szinte függőleges oldalán több dm

2-es nagyságú telepeket képez. Magyarországra új adat

x HUILIA MACROCARPA (DC.) CHOYSISYN: Haplocarpon m.= Lecidea m. {DC.) ACH. — Mátrafüred, Vár-bérc (550 m); Vizes-Kesző (400 m); Mátrakeresztes, Csóka-kő (500—600) m; Hasznos, várromnál (230 m); Gyöngyösoroszi, meddőhányó (400 m); Parádsasvár, meddőhányó (500 m). Közepesen savanyú kőzeten, félárnyékos, nedvesebb környezeti feltételek mellett a hagységben •elég gyakori. HUILIA TUMIDA (MASS.) CHOYSI Syn: Haplocarpon tumida (ARN.) = Lecidea t. NYL. — Mátrafüred, Vizes-Kesző (400 m). Vár-bérc (550 m); Hajnács-kő (600 m). Nedves, félárnyékos környezetben, savanyú kémhatású, •enyhén bomló kőzeten, szélvédett oldalakon. LECIDEA AERUGINOSA BORR. — Pusztakőkút (Quercus), (250 m); Tarnaszentmária, Kő-hegy (Carpinus). Száradó fatönkökön gyakori. 61