Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 5. (1978-1979)

V. Szabó, F.: A természetvédelem területei és értékei Észak-Magyarországon

polyxena), tarka medvelepke (Eucharia casta), barna gyapjasszövő (Eryogaster lanestris), sárga gyapjasszövo (Eryogaster catax), élénksárga oszibagoly (Xantia croceago), tarka zöldbagoly (Dichonia aprilina), tavaszi fésCjs^bagoly (Perigrapha i-cinctum), olajbarna oszi­bagoly (Agrochola humilis), kecskefüz oszibagoly (Agrochola lota), búzavirág oszibagoly (Agrochola lychindis), lápi lándzsás bagoly (Sedina buettneri), nagy nádibagoly (Archanara sperganii), óriás nádibagoly (Rhizedre lutosa), sárga tölgybagoly (Dicycla oo), nagy gyé­kénybagoly (Phragtnitiphila typhae), változó sásbagoly (Arenostola fruxa), ametisztbagoly (Telesilla amthystina), mocsári biborbagoly (Calloginia virgo), ezüstfoltos csuklyásbagoly (Cucullia argentea), kőrisfa övesbagoly (Catocala diversa), soksávú araszoló (Euphya po­lygrammata), lápi galajaraszoló (Orthonama lignata), acélszinü zuzmószövó' (Gnophira rub­ricollis), továbbá: Dyscestra evidens, Epilecta linogrisea, Conistra fragariae, Rileyiana fovea, Dichonia aeruginea, Atethmia centrago (xerampelina), Atethmia ambusta, Cosmia lutea, Enargia abluta, Phragtnitiphila mexa, Lygris mellinata, Cidaria rubuginata, Ligny­optera fumidaria, Chondrosoma fiduciaria. 4. A siroki Nvires-tó Sirok község határában fekszik; területe: 23 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Eger. A Darnó-hegy északkeleti lejtó'jén, a községtói körülbelül 1 km-re található a 9000 m^ felületű Nyires-tó, amely az ország egyik legérdekesebb tó'zegmohás lápja. A lápok a többi állóviztól fizikai-kémiai és biológiai szempontból elütnek és a Föld minden táján eléggé egyforma képet mutatnak. Vizük elektrolitekben - különösen mészben - szegény, eró'sen savanyú kémhatású. A dagadó lápok pH értéke 3, 5-4, 5 között változik. A láp növényzete a tőzegben gyökerezik. A tőzegbomlás sok CC>2-ot juttat a vizbe és szénsavval teliti. A túltelítettséget segiti a mikroorganizmusok asszimilációja is. A dagadóláp az erdőben mint tisztás tűnik fel. A partról a fák megpróbálnak a láp irá­nyában előrenyomulni; kevés sikerrel. A tó uralkodó növénytársulása: Carici lariocarpae - Spagnetum recurvi. A mohasző­nyeget a Sphagnum palustre, Sphagnum recurvum, Sphagnum subsecundum. Sphagnum ma­gellanicum alkotják. A subsecundum faj legközelebbi termőhelye a Dunántúlon ismeretes, a magellicum fajnak a Nyires-tó a harmadik ismert termőhelye Magyarországon. Ritka virágosnövény fajok: szőrös nyir (Betula pubescens), hüvelyes gyapjúsás (Erio­phorum vaginatum), gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa), lápi rence (Utricularia bremii). 5. Szőllőskei erdő Községhatár: Eger. Területe: 63, 7 hektár. Kezelője: a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Állami Erdőrendezősége, Eger. Eger városától kelet-északkeleti irányban 6 km távolságban a sikfőkúti műút közelében fekszik ez a 65 éves sarjeredetü homogén cseres-tölgyes erdőtársulás (Quercetum pet­reae - cerris), amely az UNESCO programhoz tartozó, a Magyar Tudományos Akadémia által irányitott "Man and Biosphere" cimü téma kutatási területe. Az itt kutatott résztéma: "A dombsági tájakra jellemző tölgyes ökoszisztéma időbeni komplex kutatása a természetestől a kultúrállapotig. " A munkálat közvetlen szervezője a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszéke, melynek irányitásával 23 különböző kutatóhely (egyetemek, főiskolák, szanatórium, múzeumok és MTA-intézetek) 73 munkatársa dolgozik a területen. A legfontosabb vizsgálati feladatok a következők: I. fázis. A modellterületen a jelenlegi természetes ökoszisztéma vizsgálata. Kuta­tási idő: 7-8 év. Kutatási cél: Дг ökoszisztéma szerkezetének, szerves-anyag pro­dukciójának felmérése, produktivitásának és feltételeinek, a változások okainak és következményeinek vizsgálata. II. fázis. A természetes ökoszisztéma-állapot megszüntetése után kialakuló helyzet vizsgálata. Kutatási idő: 3-4 év. Kutatási cél: a beavatkozás különböző méreteinek környezetváltoztató hatása a modellterület természetes erdőjének kitermelése után. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom