Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

P. Komáromy, Zs.: Adatok a Mátra-hegység talajalga flórájához

ceae fajok vannak túlsúlyban (SHTINA 1961, HINDÁK 1970, KOMÁROMY 1969) szemben a pusztai és váztalajokkal, ahol a vezető szerep a Cyanophyceae fajoké. (Ld. : 1. sz. táblázat.) 120 talajminta algológiai elemzése arra mutat, hogy a Mátra szubmontán bükköseiben leggyakoribb négy talajtípus — barnaföld, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, mull-ranker talaj, erősen savanyú nem podzolos barna erdőtalaj — alga flóráját zömmel olyan fajok alkotják, melyek elterjedt talajlakó szervezetek, morfológiailag nem mutattak lényeges eltérést az eredeti fajleírásoktól. Mint Mátrárá^yonatkozó florisztikai adatok újak, talajtípusokhoz való rendelésük és néhány kisebb jelentőségű megfigyelés gazdagítja fajismereteinket. Egyes fajok, mint például Chlorococcum humicolum (NAEG). RABENH., Chlorhormidum flaccidum (KÜTZ.) FŐTT, Vischeria stellata (CHOD.) PASCH., és Hantzschia amphyoxis (EHR.) GRUN. eltérő gyakorisággal, de valamennyi talajtípusban előfordultak. Mások, mint például Trochiscia reticularis (REINISCH.) HANSG., Oocystis asymmetrica W. WEST, és Heterothrix exüis PASCH. csak egy-egy talajtípusban fordultak elő, és egyedszámuk is mindig kicsi volt. A fajok túlnyomó többsége (60° o-a) csak két, ritkán három talajtípusban fordult elő. Gyakoriságuk azonban szembetűnő különbséget mutatott, s ez lehetőséget adott az egyes talajtípusok algológiai jellemzésére (KOMÁROMY i. m.). Feltűnő volt a savanyú talaj Chlorhormidum fajokban és a mull-ranker talaj kovamoszatokban való gazdagsága. A különböző Chlorhormidium fajok leírását itt nem ismétlem meg, a velük kapcsolatos taxonómiai problémákkal külön dolgozat foglalkozik (KOMÁROMY 1975b). A Mátrából származó talajminták gyűjtésének, tenyésztésének módjáról, az adatok kiértékelésének és értelmezésének módszereiről korábban megjelent dolgozat számol be (KOMÁROMY 1975). A továbbiakban áttérek a talajmintákból kitenyésztett és meghatározott alga fajok felsorolására. Mivel az előforduló fajok morfológiailag nem tértek el a határozó könyvekben és eredeti leírásokban található jellemzésektől, nem bocsátkozom ismétlésekbe, csupán a saját megfigyeléseimet és a pontos bibliográfiai adatokat közlöm. Chlamydomonas intermedia CHOD. HUBER-PESTALOZZI (1961): Das phytoplankton . . . , 5. 165, fig. 146. A szárazabb, nyári időszakban csak palmelloid állapotban figyelhetők meg. Előfordul, hogy azok a sejtek, melyekben a szemfolt már kialakult, nedvesség hatására rövid időn belül ostoros zoospórákká alakulnak és a megduzzadt, elfolyósodott kocsonyaanyagban élénken mozognak. Rövidebb-hosszabb idő múlva a más úton keletkező zoospórákhoz hasonlóan nyugvó sejtekké alakulnak. Agyagbemosódásos barna erdőtalajban, barnaföldön és erősen savanyú talajban is előfordult, pH 6,2—4,2 között. 6