Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 4. (1976-1977)

P. Komáromy, Zs.: Adatok a Mátra-hegység talajalga flórájához

Pleurochloris meringensis VISCHER VISCHER (1945): Heterocontes aus alpiner Böden, 483—84., fig. 1. Az öreg és a kiszáradó tenyészetekben a sejtek nem osztódnak, átmérőjük 15— 17 //m, faluk megvastagszik és a sejtüreget nagy vacuolum tölti ki. Természetes körülmények közt is hasonló módon reagálnak a kedvezőtlen időjárásra. Nyáron a száraz talajfelszíni bevonatokban sokszor figyelhető meg ilyen állapot. A sejtek átoltáskor, vagy a tenyészetek megnedvesítésekor hamar regenerálódnak, és néhány nap múlva élénkzöld sejtek borítják a tenyészet felszínét. Kizárólag barnaföldből származó mintákban fordult elő (pH 6,2). Tribonema minus (WILLE) HAZEN VISCHER (1939): Rabenhorst Krypt. Flora, 11, 963, fig. 813. A tavaszi és az őszi mintákban a fonalak hosszabbak voltak, a nyári mintákban rövidebbek, erősen fragmentáltak. , Csak erősen savanyú erdőtalajban fordult elő. Vischeria stellata (CHOD.) PASCH. VISCHER (1939): Rabenhorst Krypt. Flora, 11, 559—560, fig. 410—413. Laboratóriumi tenyészeteken és frissen (tenyésztés nélkül) vizsgált talajmintákon végzett megfigyelések arra utalnak, hogy a nedves talajon és tápoldatban tenyésző sejtek sima falúak, gömbölyűek, szögletesek vagy oválisak. A jellegzetes buzogány formájú sejtek csak kiszáradó tenyészetekben figyelhetők meg, vagy száraz talajmintákban. Az agyagbemosódásos barna erdőtalajban — a megvizsgált talajtípusok között ez volt a legszárazabb — egész évben nagy egyedszámban fordult elő. A többi talajtípusból származó tenyészetekben is előfordult, de nem volt ennyire jellemző (pH 6,5—4,2). A különböző talajtípusokban előforduló Diatomophyceae fajokról általában elmondható, hogy legnagyobb egyed- és fajszámban a mull-ranker talajban fordultak elő. Megjelenésük és elszaporodásuk nedves környezetre utal. Száraz talajban legfeljebb csupasz vázakat találhatunk, élő sejteket alig. Vízigényes voltukat igazolja, hogy az egyszer kiszáradt tenyészetekben többé nem találunk élő sejteket. Ez a tény azért fontos, mert általuk biztosan megállapíthatók az illető talajban uralkodó nedvességviszonyok. Hantzschia amphyoxis (EHR.) GRUN HUSTEDT (1930): in PASCHER: Süssmasser-Flora . . ., 10, 394, fig. 747. Valamennyi talajtípusban előfordult (pH 6,2-^4,2). Navicula vaucheri B. PETERSEN , В. PETERSEN (1915): Det kgl. danske Vid. Selsk. Skr. 7, 291, fig. 13. Nedves mull-ranker talajban nagy egyedszámban fordult elő (pH 6,5). Navicula mutica KÜTZ. BRISTOL (1920): Ann. of Bot., 43, 68, fig. 6. Nedves mull-ranker talajban fordult elő (pH 6,5). PETERSEN (1935) mint nagy variabilitású, közönséges talajalgát említi. 11