Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 3. (1975)

Henkey, Gy.: Gyöngyöspata és Mátraderecske népességének etnikai embertani vizsgálata

a) 15 000 felnőtt személyre kiterjedő hazai vizsgálataim során éppen a tiszta szlovák eredetűnek tartott lucfalvi népességnél észleltem a közepesnél alacsonyabb és az alacsony orrgyők legnagyobb arányú előfordulását, nem észleltem hosszúfejűséget, a középfejűséget a férfiak 4. 8%-ánál, a nők 2.2%-ánál állapítottam meg, a szőke (A-L) hajszín gyakorisága jelentéktelen számban - a férfiaknál 2. 4% -ban, a nőknél 2.2%-ban - fordult elő.A gyakoribb típusok előfordulási sorrendje; pamiri, keletbalti, turanid, dinári; a taxonómiai szempontból erősen kevert meghatározatlan tipusúak száma feltűnően nagy. b) Mongoloidok a Duna-Tisza közén általában csak ott fordulnak elő említésre méltó számban, ahol emelkedik a szlovák eredetű családnevek aránya és a népesség egy része a magyar-szlovák nyelvhatár környékéről érkezett vagy települt vissza (Dávod, Bugac, Jászdózsa). Szlovák vagy részben szlovák eredetű népességgel kapcsolatban még nincs elég adatom ahhoz, hogy az erősen heterogén eredetű avarkori népesség elszlávosodásának lehetőségét az északi belső és külső gyepű közötti terület vonatkozásában az etnikai embertan vonalán mérlegelni lehessen, de említenem kell, hogy Lucfalva szlovák eredetű népességének vizsgálata során csak kis számban észleltem az ősi szlávokkal kapcsolatba hozható jelleg-együtteseket. HENKEY, Gy.: Die etnisch-anthropologische Untersuchung der Population von Gyöngyöspata und Mátraderecske (Zusammenfassung. ) Die Ortschaft Gyöngyöspata liegt am Rande des Südhanges, Mátraderecske hingegen in einem Tal am Nordhang des Matra-Gebirges Das Gebiet wurde bei der ungarischen Landnahme als Stammesgebiet den Chabaren zugewiesen. Gyöngyöspata wird zum ersten Male 1234 und Mátraderecske 1332 in den Urkunden erwähnt. Während der Türkenzeit kann die Lage beider Siedlungen als günstig bezeichnet werden. Gyöngyöspata stand als Besitz des Sultans unter relativem Schutz, während der Bewohnerschaft von Mátraderecske die umfangreichen Waldungen Asyl boten. Ende des 17. Jahrhunderts, nach dem Rückzug der Türken werden beide Ortschaften unter den meist bevölkerten 13 Siedlungen des Komitats Heves erwähnt. Beide Ortschaften sind von Ungarn bewohnt. In Mátraderecske kommen keine Familiennamen slowakischen Ursprunges vor, in Gyöngyöspata beträgt die Zahl dieser 9%, jedoch werden sie schon zwischen 1702 und 1774 unter den Bewohnern von Gyöngyöspata erwähnt. In Gyöngyöspata untersuchte Verfasser 302, in Mátraderecske 165 autochthone Personen zwischen dem 24-60. Lebensjahr, was 25% der zu dieser Altersgruppe gehörenden Population beträgt. Die statistischen Parameter sind 169