Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 2. (1974)

Szabó, J. B.: Biológiai egyensúly vagy egybehangolt sorozatfejlődés?

behatóbban megismerhesse, majd ki is iktathassa. A korszerű járványtanban egyre tágabb teret kapnak a symbiológiai segédtudományok, mint a synmorphológia (a társulások felépítése, ö'szszetétele), a synphysiológia (a társulások élettani kapcsolatai ), a synökológia (a társulások környezettani viszonyai), a synchorológia (a társulások elterjedése) és a syntaxonómia (a társulások rendszerezése). Ez utóbbi tudományos megalapozottságában még sok a hiányosság: a rendszerezés gyakorlati szempontok szerint történik, sem a növénycönológia, sem az állatcönológia terminológiája még nem terjedt el a rendszerező munkákban. Indokolt lenne pl. az "anthropocönológia" fogalmat is - az élővilágra vonatkozó egységes szempontok figyelembe vételével egyértelműen meghatározni. Két közösségbiológiai tudományágat azonban jelenleg még alig művel a járványtan; ezek a syngenetika (a társulások fejlődéstörténete )és a synchronológia (a társulások élettörténeti múltja). Az elmondottakból következik, hogy a járványtannak egyidejűleg vizsgálnia kell mind az emberi nem habitat-ját (lakóhely, munkahely stb.), mind az ún. szabad természetet (a biotópokat). A b i о t ó p igen sokféle meghatározása közül magam a SZELÉNYI-féle megfogalmazást ismerem el, az ő munkássága révén vált ez a közösségbiológiai fogalom közérthetővé. Szerinte: "A biotóp (élőhely) álettársulás tartós kialakulására alkalmas vizi vagy szárazföldi tér, amely rendelkezik az ehhez szükséges energiaforrásokkal." A biotóp lehet közösségbiológiai fogalom, mert biotópja csakis az egymáshoz bensőséges összefüggések révén kapcsolódott (tápláléklánc-) tagokból álló élőlény-együtteseknek lehet.A fajnak nincs biotópja, csak lakóhelye (habitat). Lakóhelyét illetően az ember nem biotóphű, hiszen gyakorlatilag az egész földkerekséget lakja. Mivel csak a Föld fogható fel autarkies (önellátó) egységnek, ha az embert, mint az életközösségek vezéralakját tárgyaljuk,indokolt az öcosystem fogalmának használata a Hominicion sapientis klimax- (csúcs-) szövetkezet értelmében. De csak ha az emberről van szó! Az ökológiai és a közösségbiológiai fogalmakat tehát csak nagy körül8