Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 2. (1974)

Szabó, J. B.: Biológiai egyensúly vagy egybehangolt sorozatfejlődés?

Természetvédelmi elképzeléseinkben is jó adag romantika mutatkozik; ezt pl. a nagy turista látogatottságnak örvendő Szalajka-völgyben - természetvédelmi terület! - szerezhető ilyesféle tapasztalatok is bizonyítani látszanak: a sétányokat, utakat zúzott kővel borítják, a Fátyol-vízesés alatt tavaszonként rendszeresen kiemelik a vízből az előző évről ottmaradt szerves törmeléket, viszont a Szalajka medrét nem tisztítják meg a kirándulók által bedobált műanya^flakonoktól,sörösüvegektől (rajtuk bőven tapadnak meg és fejlődnek az embert is zaklató púposszúnyog lárvák), sehol a völgyben (beleértve a völgy bejáratánál működő "talponállót" s a MÁV Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhelyét) a kirándulók által használható árnyékszék nincs stb. A felsorolt tudatos és nem tudatos emberi beavatkozások ellenére sem bomlott meg itt sem az "egyensúly", mert a szervesanyag körforgalma bizonyíthatóan nem szakadt meg. Mi szól még az egyensúly feltételezése ellen? THIENEMANN 1939ben felállította az azóta szakkörökben már jól ismert, de általában figyelembe nem vett ún. THIENEMANN-féle dilemmát. Ennek lényege a következő: A természetben folyó energetikai körforgalom, a többszöri újratestesülés - reinkarnáció - lehetősége miatt, jelenlegi ismereteink szerint mennyiségileg megmérhetetlen. Ugyanezen okokból - nézetem szerint - a szervesanyag körforgalma minőségileg is felderíthetetlen, akár egy adott biocönózison belül is.Ha pedig a szervesanyag körforgalma jelenleg még sem mennyiségileg, sem minőségileg nem mérhető, hanem csak becsülhető, akkor egy energetikailag nyílt, konkrét biocönózisra nézve az sem bizonyítható, hogy egyensúlyban van, vagyis hogy energetikailag zárt, autarkies. Mindezen túlmenően a természetben egy adott biotopon belül is annyira változó a fajok "konkurrenciája" és "koexisztenciája", hogy azt egzakt módon rögzíteni csakis bizonyos változók feltételezésével lehet. Ez pedig kétes eredményt szül, éppen azért, mivel a fajok ökológiai valenciáját (életrevalóságát) meghatározó tényezők egyike vagy másika a természetben szüntelenül változik. Ha ez nem így lenne, akkor nem lett volna törzsfejlődés, amely ma is tovább folyik! 14