Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Gutay Mónika - Gasparik Mihály: A Pes-Kő-barlang leletmentő feltárása
réteget írt le. Ez követően a kutatóárok elején 2 m mélység alatt sötétbarna színű laza homokos meddő réteget különített el. A „rágcsáló“-réteg alapanyaga kőtörmelékkel kevert vörös agyag. Benne rengeteg sok apró emlősmaradvány volt, helyenként valóságos csontfészkekben. A csontfészkekből kikerült maradványok zöme madárcsont volt. Ebből a rétegből 3 obszidiánból készült mikrolit és az allúviummal kevert agyagból egy átfúrt mészkőgyöngy látott napvilágot. A rénszarvas és a zerge maradvány feltűnően sok volt. A leírások alapján a „rágcsáló“-réteg alatt zöldes-barnássárga agyag következett sok barlangi medve maradványnyal; apró emlős maradványok alig voltak benne, A szelvényben a +-al jelzett helyen tűzhely volt, melyből egy paleolitikus kőeszköz, 2 kovatöredék és néhány darab medve szemfogából készült penge került elő.3 Kadic Ottokár (Földtani Intézet, MTA) 1929-ben, 1934-ben, 1939 és 1940 között ásott a barlangban. 1929-ben, 2x2 m-es négyzetekre osztotta a barlang belső terét. A barlang előterét, a középső részét és a nyugati oldalfalát ásta meg. Az üledékrétegekben átlagosan 2,5 m mélységig ásott le. Hat üledékréteget határozott meg. Lentről felfelé haladva: 1. sötétbarna agyag 2. zöldesszürke agyag 3. téglavörös agyag 4. világossárga színű mészkőtörmelékes agyag 5. jelenkori fekete humusz 8. legújabb kori feltöltési rétegeket különített el. Ezenkívül még a 6. denevér guanó és 7. prehisztorikus gödörjelenséget írta le. ( 1. kép) Az 1 -es és a 2-es üledékrétegekből kizárólag barlangi medvecsontok, paleolitikus, atipikus pattintott kövek és csonteszközök kerültek elő. Érdekességként egy szivacsos csontállományból álló emberi fejre emlékeztető tárgy is napvilágot látott. A felső rétegek rénszarvas és apró csontokat tartalmaztak. Kadic Ottokár 1934-ben 120 négyzetmétert ásott meg, majd ezt követően 1939-ben folytatta a feltárást. 1939-ben a barlang északnyugati fala mentén még 3 m széles sávot, összesen 15 négyzetmétert ásott meg 1 m mélységben. A két felső rétegben gazdag rénszarvas és rágcsálófaunát talált. Pár db pattintott követ és 48 db megmunkált csontot írt le. Kadic 1940-ben a barlang előcsarnokának hátsó és a leghátsó részének előterében még tovább ásott, majd ezekről a részekről a humuszosodon réteget kiásatta, eltávolította. Ugyanazokat az üledékrétegeket különítette el, mint amiket korábban. A barlang hátsó részén, az üledékrétegekben a mikrofauna viszont már nem j elentkezett. Sikerült egy tűzhelyet több faszéndarabbal azonosítania. Kevés paleolitikus kőleletet és csontleletet talált a barlang hátsó részében. Innen a humuszosodon rétegből viszonylag sok neolitikus cseréptöredéket, csiszolt követ és csontot írt le. A két alsó üledékrétegből összesen 14 db pattintott kő: 8 penge, 5 vakaró és egy nagy obszidián töredék került elő, megmunkálásukban és nyersanyagukban az istállós-kői Aurignacien leletekhez hasonlították őket. Ebből az üledékrétegekből sok csonteszközt: hegyeket, bőrfej tőket, késeket, lyukasztókat, pálcákat, pengéket és szilánkokat írtak le. A felső üledékrétegekből 12 db pattintott követ: 7 db kárpáti 1 típusú obszidián mikrolit pengét és 5 db pengetöredéket említenek. A csonteszközök száma a két felső üledékrétegben szintén jelentősebb volt, mint a pattintott kövekké. A csonteszközök: főként hegyek és fogból készült pengék voltak. Győrífyné Mottl Mária határozta meg az üledékrétegekből előkerült csontleletekből a barlang faunáját.4 Vértes László 1955-ben sikeres rétegtani hitelesítő ásatást hajtott végre a lelőhelyen. A Kadic féle 18-as számú négyzettől északi és keleti irányokban ásott meg 2,5 négyzetméter3 Éhik 1914.195-199. 4 Kadic 1944.1-84. 8
