Szilasi Ágota, H. (szerk.): Annales Musei Agriensis. Agria LII. (Eger, 2019)
Farkas Csilla - Horváth Tünde: Szihalom község területé előkerült késő rézkori telepjelenségek. Újabb adatok Heves megye késő rézkori lelőhelyeinek kutatásához
8. kép Késő rézkori lelőhelyek Heves megye területén (a térképet készítette Péntek Attila -Horváth Tünde) térbeli anomáliát mutat. Délkeleten, a Tisza egykori magas árterén, erekkel és övzátonyokkal sűrűn behálózott pusztai rész található. Agyepek száma és kiterjedése ezzel szemben nyugati irányban jelentősen lecsökken, a Bükkalja peremén, a löszplatókon a természetes vegetáció teljesen felaprózódott. Az egykori morotvákkal tarkított pusztán jelentős kiterjedést érnek el a vizes élőhelyek, hínártársulások, mocsarak, mocsárrétek. A víznyomta szántókon gazdag iszapnövényzet tenyészik. A szolonyec szikesei jelentősek, változatos megjelenésűek. Az erdőket jobbára fuzligetek és telepített tölgyesek képviselik, sok esetben értékes orchidea flórával. A kistáj egykori sziki erdőssztyep erdeje erősen degradálódott, viszont sziki magaskórósai még természetesek (pl. Szil-pusztán), lösznövényzete is jelentős. A Bükkalja felé kollin fajokkal gazdagszik a löszvegetáció. A táj a Bükkből érkező patakok hordalékkúpján helyezkedik el. Az északi rész enyhén hullámos síkság, míg a déli alacsony, ármentes síkság. A felszínt lösziszap és homok fedi. Északon nyirokszerű anyagokon, agyagos vályog mechanikai összetételű, többnyire erősen savanyú, 2-3% humusztartalmú, csernozjom barna erdőtalaj ok jellemzők, amelyek főként szántóként és szőlőként hasznosíthatók. A löszös anyagokon csernozjom talajok, így alföldi mészlepedékes csernozjom, az egy-egy összefüggő területre kiterjedő réti csernozjom és amélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom talajok találhatók. Ezek zömmel szántóként és gyepterületként hasznosulhatnak. A mélyfekvésű löszös síkot réti és szikes talajképződmények uralják. Az agyagos vályog mechanikai összetételű, közepes minőségű réti talajok és öntés réti talajok 10%-ot és 2%-ot, az Eger-patak Makiár környéki öntésterületének gyengébb termékenységű nyers öntéstalajai pedig 1 %-ot foglalnak el. A szikes talajok közül a legnagyobb területet a csupán gyenge legelőként hasznosítható réti szolonyec talaj borítja. A 82
